Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. december 11 (237. szám) - A nemzeti hírügynökségről szóló tövényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi minisztériumi államtitkár:
4234 figyelemmel kísérésében,és bizonyos perszonális jogköröket gyakorolt volna a pályázat kiírásában, illetve az elnöki pályázat kiírásában, illetve a további, a pályá zatban foglalt feltételek megvalósításában. (12.40) Ez a koncepció ebben a politikai egyeztetési mechanizmusban gyökeresen megváltozott, hiszen ez a tanácsadó testület, amely igazán szervezetileg sem integrálódik egy az egyben az egyszemélyes részvénytársa ságba, hiszen valahol a parlament és a részvénytársaság között félúton foglal helyet. Ez a tanácsadó testület most kinevezési jogkört kapott a módosító indítványokban. A kinevezési jogkör teljesen körül van bástyázva kétharmados szabállyal, pályáztatással és így tovább, de ennek a kinevezési jogkörnek a gyakorlója, sajnos, finoman fogalmazva is jogalanyisággal vagy jogképességgel nem igazán rendelkezik a törvény szabályai szerint. A kérdés az, hogy jogviszonyt, munkajogviszonyt hogyan keletkeztethet. Valósz ínűleg megoldható, vagy a törvény felhatalmazása alapján fogadjuk el, hogy ilyen tevékenységet végez. Ez a probléma számomra pillanatnyilag munkajogi és esetleg jogszabálysértés gyanúját is felveti, ha így fogadjuk el egy az egyben ezt a törvényjavaslatot. Teljesen természetes, hogy lehet erre egy más szakmai válasz is; és a kételyeimet szerettem volna megfogalmazni. A kételyeimet pedig olyan közelítésből is szeretném megfogalmazni, mi történik akkor, ha ez a testület jogszabályt sért. Akkor ki perelhető pé ldául? Mondjuk jogszabály ellenére vagy jogszabályellenesen – nem tételezzük föl, de belecsúszhat: jogszabályellenesen írja ki a pályázatot; vagy jogszabályellenesen hozza létre az elnöki jogviszonyt. Ebben a pillanatban a perelhetőségnek a kérdése felmerü l, és munkaügyi vita esetén is, hozzáteszem, a munkáltatói jogkörök diffúz rendszerében nehéz lesz megtalálni a perelhető testületet az egyszemélyes részvénytársaságon belül. Itt kifejezetten az elnök munkajogviszonyára gondolok. Tehát hogyha ezekre a kérd ésekre tudunk hiteles választ adni, ám legyen. Én messze tisztelem a hétpárti megállapodást, amely nagyon jó dolog a médiaügyekben, hogyha létrejön, de ezek az aggályok életszerűek lehetnek, és amennyiben életszerűek és nincs rájuk hiteles válasz, akkor vi szont a későbbiekben problémát okozhatnak. Ezzel együtt támogatni tudjuk a megoldást, de a jogi válaszokat – azt hiszem – meg kellene fogalmaznunk itt, a parlament plenáris ülésein. Köszönöm. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Avarke szi Dezső igazságügyi minisztériumi államtitkárnak. DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Úgy gondolom, hogy Toller képviselő úr valós problémát vetett föl. Tényleg érdemes róla be szélni, érdemes róla gondolkodni. Abból indulnék ki, hogy politikai problémára kerestünk a hétpárti tárgyaláson, a pártok képviselői és az Igazságügyi Minisztérium képviselői, olyan megoldást, ami kielégíti a politikai felvetéseket, és szakmailag elfogadha tó megoldást tud. A probléma az volt, hogy az eredeti javaslat szerint a miniszterelnök választhatott volna, és a több jelölt közül kiválasztott személyt terjesztette volna föl a köztársasági elnöknek kinevezés céljából. Ezt több párt vitatta. Ugyanakkor m ás pártok számára pedig az lett volna elfogadhatatlan, hogy a miniszterelnök mintegy postási szerepet töltött volna csak be: amit megkapott egy nevet, azt kellett volna továbbítania. Ez egy formális hatáskör lett volna. Fölmerülhetett volna még az is, hogy a TTT javaslatára maga az Országgyűlés nevezze ki az elnököt. Ez ugyanúgy hasonló gondokat vetett volna föl, mint hogyha a miniszterelnök választhatott volna a több jelölt közül. Ezért merült föl ez a megoldás, hogy maga a TTT legyen a kinevező szerv. Bár én értem azokat a felvetéseket, amiket Toller képviselő úr elmondott, mégis úgy gondolom, hogy ezekre jogi szempontból szakszerű válasz adható. A TTT a részvénytársaság egyik szerve, és az eredeti törvényjavaslat szerint is, bár elsősorban tanácsadó, de b izonyos kérdésekben, törvény által meghatározott kérdésekben döntésjogosultsággal rendelkező szerv. Tudom, hogy semmi akadálya, hogy maga a törvény egy ilyen döntési jogosultságot is megállapítson, és természetesen, mivel maga
