Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. december 11 (237. szám) - A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán):
4213 Én magam is szeretném hangsúlyozni, hogy a kizárási szabályoknál nagyon kellene vigyázni azzal, hogy folyamatban levő ügyekben olyan kizárási szabály alkalmazhatóvá váljék, amikor a felszámoló kénytelenkelletlen hitelt nyújt az adósnak. Számos olyan költség van, amit az adósnak viselni kellene, ami nem felszámolási költség. Ilyen csak például a cégbírósághoz a bejelentés a képviselet megváltoztatásáról, ügyiratkezelési költség, és nem akarom sorolni ezeket. Számos olyan felszámolási eljárás indult, ahol még ezeknek a költségeknek sincs meg a fedezete. (11.00) A felszámoló kénytelen hitelt nyú jtani, abban a pillanatban hitelezővé válik, be kell jelenteni, hogy sajnos őt kizártnak kell tekinteni. És jól tudjuk, hogy a felszámolók nem olyan nagy számban állnak rendelkezésre, ennek következtében egyegy felszámolási eljárás most már nem kétháromnégy, hanem esetleg öt vagy hat évig fog tartani. A helyzet nem oldódik meg, mert a következő felszámoló hasonlóképpen kénytelen lesz majd hitelt nyújtani, és ugyanúgy be fogja jelenteni a kizáró körülményt, és ez egy végeláthatatlan láncolatot fog majd ok ozni. Nem tartom elfogadhatónak a törvényjavaslat 1. §ában a hitelező fogalmának a megváltoztatását. Főleg nem a felszámolás kezdő időpontja után. Ugyanis a kormány által beterjesztett javaslat azt mondaná ki, hogy a felszámolás kezdő idő pontja után hitelező mindenki, akinek az adóssal szemben pénzkövetelése van és azt a felszámoló nyilvántartásba vette. A korábbi jogszabály a vagyoni követelést tartalmazta. Ha elgondoljuk azt, hogy adott esetben valakinek egy szavatossági igénye van az ad óssal szemben, és ez a szavatossági igény kicserélésre irányul, a legújabb megfogalmazás szerint ezt a kicserélésre irányuló igényét nem fogja tudni érvényesíteni a felszámolási eljárásban. Ezért mindenképpen indokoltnak tartanám, hogy a felszámolás kezdő időpontja után maradjon meg a jogszabálynak ez a szövege és a vagyoni követelés szerepeljen. A nyilvántartásba nem vett hitelezőről a felszámoló egy nyilatkozatot állíthat ki. Ez alapján a nyilatkozat alapján az adójogszabályok szerint leírásra lenne lehet őség. Ennek én nagyon nagy veszélyét érzem, igen tisztelt képviselőtársaim. Lehet, hogy a törvényjavaslatnak az előterjesztője jó szándékkal próbált ehhez a kérdéshez közelíteni. Azonban feltételezhető, hogy a gyakorlatban az igen jelentős problémákat fog okozni. A törvényjavaslatnak a 17. §a foglalkozik ezzel a kérdéssel. Eszerint, ha a bejelentett követelést a felszámoló elismeri, de a hitelező nem kívánja a díjat, az egyszázalékos díjat leróni, akkor kap egy igazolást, és ezen igazolás alapján le lehet írni az adójából mint veszteséget. Ez a hitelező fogalmát egyébként nem meríti ki, mert a hitelező az, aki lerója az egyszázalékos díjat, de ez egy fogalmi probléma, ezzel nem érdemes itt részletesen foglalkozni. De azért az állam anyagi érdekének védelme szempontjából megfontolandó, hogy a felszámoló egy bejelentett, de nem érvényesített, mert nem kívánja az illető anyagilag érvényesíteni az igényét, erre azt mondja, hogy elismerik, és másrészt ezzel az adószabályok alapján az államot veszteség éri. Ez, vé leményem szerint, egy kardinális kérdése ennek a módosítási javaslatnak, hogy nehogy olyan kiskaput nyissunk, amely a felszámolási eljárásokban az állam számára igen komoly hátrányt jelent. Viszont, hogy a rövid idő alatt egy előnyét tudjam említeni a java slatnak, az az, hogy megpróbál gátat vetni annak a valóban kialakult gyakorlatnak, hogy az engedményezés által a sorban hátrább álló hitelezők kedvezőbb helyzetbe juthassanak, mint az előttük levők. Ennek a kibújási oknak a kizárását nagyon is tudjuk támog atni. Sajnos, a javaslat semmifajta érdemi megoldást nem ad a felszámoló díjazására. Ami itt le van írva, az elméletileg nagyon szép, de jól tudjuk, hogy az egyébként meglevő díjfedezeti alapból három év alatt egyetlenegy kifizetést sem teljesítettek. Enne k a teljes újragondolását kérném az előterjesztőről. Igen tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Egy kis türelmet kérek, azt hiszem, kár lenne egy újabb hozzászólásba belekezdeni. (Hosszas vá rakozás.)
