Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. december 11 (237. szám) - A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP):
4203 eszébe. Azt gondolom, hogy a jogalkotásban nálam sokkal járatosabb képviselőtársaim ki fogják találni a módját, hogy ezt hogy lehetne helyre tenni. Az elmúlt három év tapasztalatai nyilvánvalóvá tették, hogy ez a törvény valóban módosításokra szorul. Számos probléma maradt megoldatlan, és mint ahogy korábban már mondtam, én úgy érzem, hogy ezután is maradnak megoldatlan kérdések, miközben tényleg nagyon komoly an akarjuk venni, hogy az eredeti célkitűzéseket elérjük. Nyilvánvaló, hogy a mindannyiunk által, és engedjék meg nekem ezt a rövidítést, én is csak csődtörvényként emlegessem a továbbiakban, még akkor is, ha a csődrészét nagyon kevés módosítás é rinti ennek a törvénynek. Ez egy olyan jelentős gazdasági törvény, hogy a gazdaság szereplőinek valóban jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy mint gazdasági törvény igaz legyen rá a stabilitás, a nem túl gyakori változtatás. Ez a javaslat most olyan pontokat ér int, olyan pontokat szándékozik megváltoztatni, amelyek a gyakorlati tapasztalatokban felvetődtek. Csak gondolatként emelem ki, később részletesen foglalkozom vele, vagy majd képviselőtársaim még érintik: az értékesítési eljárás, az összeférhetetlenség kér dése, a beszámítási lehetőség, a hitelezői kontroll vagy a vagyontalan felszámolások finanszírozásának kérdése. Ahogy elmondták az előttem szóló képviselők, valóban mindössze egy paragrafus foglalkozik vagy érinti a csődfolyamatot, a többi a felszámolással . A módosítások részben koncepcionális jellegűek, de nem változtatják meg az eredeti célkitűzéseket, másrészt kodifikációs hibákat, jogértelmezési nehézségeket oldanak meg. Amikor a változásról, a változtatás szükségességéről beszélünk, szeretném kihangsúl yozni, hogy általában is nehéz eljárást, dinamikus folyamatot, gazdasági folyamatot szabályozni, sokkal nehezebb, mint egy statikus, kívánt állapotot leírni vagy előírni. Ennek kapcsán engedjenek meg nekem egy olyan kitételt, hogy úgy gondolom – és úgy, ah ogy Torgyán képviselő úr elmondta – , hogy ez a világ legszigorúbb törvényének indult 1991ben, hogy minél részletesebben állapítunk meg eljárási szabályokat, annál nagyobb a veszélye annak, hogy több ellentmondást és lehetetlen állapotot viszünk be egy tör vényjavaslatba. A változások közül néhányat hadd említsek meg tételesen és konkrétan. Nagyon fontosnak tartom, hogy a javaslat tisztázza a hitelező kilétét, szerepét az egész felszámolási folyamatban, annak különböző szakaszaiban. Azt is meg kell jegyeznem , hogy a törvénynek e ponton egyik hibája, hogy a kapcsolódó törvényekkel való összhangot meg kell teremteni. Gondolok itt a büntető törvénykönyv idevonatkozó részeire. (10.10) A javaslat kimondja azt, hogy felszámolási eljárást csak az kezdeményezhet, aki nek az adóssal szemben jogerős és végrehajtható határozattal, hatósági határozaton alapuló vagy az adós által elismert, lejárt követelése van. Kitüntetett szerepe van a felszámolás kezdő időpontjának, és ezt követően hitelezőként már nem elégséges az, hogy valakinek követelése van, hanem szükséges az, hogy a felszámoló által ez egy nyilvántartásba vett követelés legyen. Ezzel kapcsolatos anomáliákra azért még visszatérek később. A javaslat jelentősen szigorítja a hitelezői választmány megalakításának feltét eleit. Erről Farkas képviselőtársam a gazdasági bizottságban hosszasan lefolytatott vitát részletesen ismertette. Fontos, hogy a választmány csak akkor tekinthető megalakultnak, ha legalább a követelések egyharmadát és a hitelezők egyharmadát is maga mögöt t tudja. Ami még nagyon fontos, hogy ehhez később is csatlakozhatnak a hitelezők. Tehát nem feltétlenül fontos az, hogy az első körben mindenki részt vegyen. Fontos kiemelni azt, hogy a csődeljárási, hitelezői választmányt ez a kitétel, ez a paragrafus nem érinti. Nagyon fontos az, hogy csak egy hitelezői választmány hozható létre. Hadd ne folytassam ennek a gyakorlati gondjait! A javaslat kizárja annak lehetőségét, hogy felülvizsgálati kérelemmel manipulálni lehessen a felszámolás megindítását. Azt hiszem, képviselőtársaim egyetértenek velem abban, hogy igen, e
