Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. december 11 (237. szám) - A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
4200 a vagyonfelosztási javaslatban nettó, azaz áfa nélküli kifizetések vannak számszerűsítve, így az áfa kiegyenlítésére nincs fedezet. Amennyi az áfa tartalékolt összegből kerül kifizetésre, ennek visszaigénylésére nincs mód, tekintettel arra, hogy az adós c ég a zárómérleggel együtt záró adóbevallást is készít, mely után áfa visszaigénylésére már nincsen lehetőség. A felvázolt probléma megoldásaként megfontolásra javaslom a felszámolói díj nullakulcsos áfakörbe történő esetleges bevonását. A felsorolt problém ák ellenére is a törvénymódosítást az SZDSZfrakció szükségesnek tartja, azt módosító javaslatokkal is támogatni kívánja, és elfogadásra ajánlja. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Szólásra következ ik Torgyán József úr, Független Kisgazdapárt, szólásra készül Göndör István úr, Magyar Szocialista Párt. Megadom a szót dr. Torgyán József úrnak. DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés másodszo r módosítja az 1991. évi XXXIX. törvényt, a csődtörvényt. Úgy gondolom, hogy ennek a törvénymódosításnak a kapcsán felmerülnek jogalkotásunk valamennyi eddig kifogásolt problémái. Hiszen most is nagyterjedelmű változtatásról van szó – mindjárt hozzá kell t egyem: sajnos mindenekelőtt formális módosítgatások soráról. Az érthető volt a Független Kisgazdapárt megítélése szerint, hogy a világ egyik legszigorúbb csődtörvényét, az 1991. évi XXXIX. törvényt, ha már egyszer elfogadták – amit, mindjárt hozzá is kell tennem, hogy nem kellett volna – , a súlyos következmények láttán, ha késve is, de módosították. De úgy gondolom, hogy amellett, hogy ez a módosítás szükséges volt, a jelenlegi módosítást sokkal inkább át kellett volna gondolni. A csődtörvény hatásá ra, meg kell állapítanunk, egész iparágakat számoltak fel. Olyan vállalatok szűntek meg, amelyek nagy része nemcsak működőképes volt, hanem ezek egy része sokszor fejlett technikát is alkalmazott. Tehát az eredeti csődtörvény, az alaptörvény mérhetetlenül nagy károkat okozott a gazdaságunkban. (9.50) A csődtörvénynek lényeges szerepe volt a gazdaságunk korábbi visszaesésében és a munkanélküliség ugrásszerű emelkedésében. Úgy gondolom, hogy a csődtörvény hatása – a külföldi közgazdászok véleménye szerint is – rendkívül negatív volt, ezért a pártatlan vélemények szerint is el lehetett volna kerülni gondosabb jogalkotással a csődtörvény káros hatásait. Az 1993as változtatások tehát, ha megkésettek voltak is – hiszen '91hez viszonyítva két év telt el – , szüks égességét nem lehet megkérdőjelezni. A változtatások ugyanis a további veszteségek elkerüléséhez adtak jogi eszközöket. A mostani átdolgozást – különösen az átdolgozás, illetve a módosítás irányát és ötletszerűségét tekintve – azonban megdöbbentőnek tartja a Független Kisgazdapárt. A gazdaság kétségkívül válságban van és ezt a válságot fel kellene oldani, azonban a Független Kisgazdapárt megítélése szerint a kormány a válságot nemhogy kezelni tudná, hanem életben tartja, sőt, azt gerjeszti is. Egy pangó gaz daságban, ahol a vállalkozások tömege fizetésképtelenné válhat, nyilvánvaló, hogy szükség van a csődtörvény alkalmazására, ezért a csődtörvény megalkotása kapcsán elkövetett hibákat a módosítások során már nem lett volna szabad követni. Olyan világos szabá lyozásra lett volna szükség, ami az eljáráshoz – és itt hozzá kell tegyem: a nagyon is bonyolult eljáráshoz – megfelelő eligazítást adott volna. Bár a törvény indokolása hangsúlyozza, hogy a gazdasági szabályozók stabilitása rendkívül fontos, és ezért csak a szerinte legfontosabb pontokon kerül sor a változtatásra, a valóságban azonban ezzel éppen ellentétes módon cselekedett a beterjesztője a módosításnak, hiszen hatalmas terjedelmű változások többnyire bővítgetéseket, a meglévő
