Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. december 11 (237. szám) - A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - FARKAS IMRE, a gazdasági bizottság előadója:
4196 csődeljárás megkezdése előtt az adós és hitelezők többsége zárt körben egyeztet, és így megkerüli a csődeljárást. Részben pedig – a rossz gyakorlatból kiindulv a – a csődeljárást a hitelezők többsége csak egy állomásnak tekinti, igyekszik azon minél hamarabb túljutni, hogy a felszámolási eljárás keretében hozzájusson a vagyonnak egy részéhez. Megállapítottuk, hogy ezeknek a kérdéseknek a többsége 12 beiktatott p aragrafussal bizonyára nem lenne rendezhető. Ugyanakkor azt tartottuk volna fontosnak, hogy a csődeljárás lehetőségeinek kiszélesítésével, feltételeinek részbeli enyhítésével el kellett volna mozdulni ebbe az irányba. Meg kell állapítanunk, hogy a tervezet tartalmából adódóan erre most nincs lehetőségünk, de erről lemondani nem célszerű. Megállapította a bizottságunk, hogy rendkívül nehéz a csődfelszámolás és végelszámolás tartalmát korrekten szabályozni, hiszen rendkívüli sok érdek jelenik meg. Megjelenik a hitelezők érdeke, a felszámolóké, a bíróságé, az adósé, az adós cég dolgozóié, és ebben szinte mindenütt ott van az állam. Sok esetben az állam tekinthető a fő adósnak, de egyben hitelezőnek is, az állam feladata a munkahelyek megszűnése után bizonyos el látásoknak a biztosítása és új munkahelyek teremtése is. Az előterjesztő ebben a helyzetben azt hangsúlyozta, hogy igyekezett figyelembe venni a különböző érdekeket. Minden érintett felet megkérdezett. Sajnálattal állapítottuk meg a bizottság ülésén, hogy ettől eltérően például kimaradt a gazdasági kamarák megkérdezése. Pedig ez nem egy önként vállalt lépése lenne a kormánynak, illetve az előterjesztő Pénzügyminisztériumnak, hanem törvényben megszabott kötelezettsége. A vélemények az érdekek mentén rendkívü l eltérőek és többirányúak. A több megkeresés – tehát az érintettek megkeresése – , véleményük figyelembevételével az előterjesztő próbálta oldani ezt a feszültséget. Sajnos időközben rendkívül sok észrevételt kaptunk, amiből arra lehet következtetni, hogy a javaslatok egy részét nem vették figyelembe, a kelleténél talán kevesebb kompromisszumot kötöttek meg. A törvény teljeskörűsége is kifogásolható, nem akarok ezekbe a részekbe belemenni, de néhány hete fogadtuk el az áfatörvény módosítását, és most is van nak a tervezetben olyan gondolatok, amelyek annak ellentmondanak vagy konkrétan, vagy pedig a szellemét tekintve. Végül a bizottság részben eltérve feladatától – hiszen a napirendre tűzés volt az egyetlen feladatunk – belement néhány részkérdésbe is. Ezeke t csak érinteném a maga ellentmondásosságukat tekintve. A hitelezői választmányt létrehozásához a hitelezők egyharmadára van szükség, és a követelés egyharmadát minimum reprezentálniuk kell. Nos, az új törvénytervezet – az új jogosítványokra tekintettel – , az új törvénytervezet a hitelezői választmány jogosítványait kiterjeszti, ezért meggondolandó, hogy elégnek tekinthetőe a követelések figyelembevételével ez az egyharmad? Nem fordulhate elő, hogy egyes hitelezők például kizárják akár a legnagyobb hitele zőt is, például az államot. A másik. A hitelezői választmány dönthet arról, hogy tovább működjöne az adós cég. Nem tudjuk, hogy ésszerű kompromisszumnak tekinthetőe. Tény, hogy eddig a hitelezők gyakorlatilag nem tudtak ebbe érdemben beleszólni. Most vis zont kizárólag az ő kompetenciájuk lesz ez. Így aztán előfordulhat az is, hogy egy egyébként működőképesnek tekintett céget – persze az is nagy kérdés, hogy mi a működőképesség – arra fognak ítélni, hogy felszámolással minél hamarabb szétszedjenek. (9.30) Ehhez kapcsolódik, hiszen a hitelezői választmánynak több új jogosítványa lépett be, és a felszámolónak komoly tájékoztatási kötelezettsége keletkezik. Kérdés, hogy eleget tude tenni ezeknek a követelményeknek. És végül nagy kérdésként fogalmazódik meg az egyszázalékos letéti garanciának a kérdése. A felszámolásban részt vevő hitelezőknek elvileg nem kötelező ezt befizetni, mérlegelhetnek, de tény,
