Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. december 11 (237. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - CSÉPE BÉLA (KDNP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF):
4191 Hát aztán szerencsére mára már rájöttek, hogy nem a Szolidaritás szakszervezetnek, hanem a szükségállapotnak van az évfordulója. Ez olyan, mi ntha október 23. és november 4. között nem tudnának különbséget tenni. De tegyük túl magunkat ezen, és beszéljünk a lényegről, tisztelt képviselőtársaim! December 13. egy szörnyűséges nap volt Lengyelország és egész KeletEurópa számára. Egy kilencéves har cot kezdett a Szolidaritás és a lengyel nép a Jaruzelskiféle diktatúra ellen, és kilenc év kemény harca után győzött, 1989ben választást nyert, kormányt alakított, és ettől a pillanattól kezdve a lengyel politika már nem a múltról szólt. Egy évvel később , 1990 őszén már két Szolidaritásvezető: Walsa és Mazowiecki vívott egymással csatát a köztársasági elnökségért, és azóta a lengyel politika, a volt Szolidaritástábor is megoszlik, mert másképp látja a jövőt. Attól a pillanattól kezdve, hogy a kommunizmu s megbukott, a demokrácia hívei a különböző jövőfelfogások jegyében, ugyanúgy, mint szerte a demokratikus világban, demokratikus alternatívát mutatnak föl egymásnak. Ez így van rendjén. És aki nem veszi észre, hogy a demokratikus politika immár KeletEuróp ában sem a múltról, hanem a jövőről szól, az önmagával tol ki. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Megadom a szót Csépe Béla úrnak, Kereszténydemokrata Néppárt. CSÉPE BÉLA (KDNP) : Elnök Asszony! Tisztel t Ház! Mi is csatlakozunk a Németh Zsolt képviselő úr által fölvezetett témához. Nemcsak ennek a fekete dátumnak az emlékfelidézéséhez, hanem nyilvánvalóan a Szolidaritásmozgalom méltatásához, hiszen a Szolidaritásmozgalom olyan történelmi jelentőségű mo zgalom volt, amely jelentősen hozzájárult a keleteurópai diktatúrarendszer összeomlásához. Én első napirend előtti hozzászólásomban a mai napon már rámutattam arra, hogy összefügg a keleteurópai térség. És ha múltra tekintünk, akkor ennek a témának a kap csán meg kell említenünk, hogy KeletEurópában nyilvánvalóan azok az államok tudtak föllázadni igazán a keleti típusú diktatúrarendszer ellen, amelynek erősek voltak a nyugati gyökerei, a nyugati keresztény Európához fűződő gyökerei. Ez Lengyelország is, M agyarország is és Csehszlovákia akkor még. Így a magyar '56hoz, a csehszlovák '68hoz csatlakozott a lengyel '81, amikor megalakult a Szolidaritás, és innentől kezdve már megvolt az a kibontakozás, amely tulajdonképpen nemcsak Lengyelországban, hanem egés z KeletEurópában elvezetett a diktatúrák összeomlásához. Most ez a múltbeli összefüggés igenis a jelenre is vonatkoztatható, és most is törődnünk kell mindazokkal az eseményekkel, amelyek a környező országokban történnek, így a KisJugoszláviában, Fehéror oszországban, és mi is arra hívjuk fel a kormányzatot, hogy figyeljen oda az eseményekre, törődjék velük, és lehetőleg segítse elő azt, hogy a demokrácia, a szabadság ebben a térségben megerősödjék. Ez mindannyiunk közös érdeke, és sokszor szükséges fellép és és a szolidaritás – a lengyel mozgalom nevének az örökéletűségét mutatom – , a szolidaritás mindazokkal a mozgalmakkal, amelyek a pozitív fejlődés irányába mutatnak. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Meg adom a szót Katona Béla úrnak, Magyar Szocialista Párt. (Közbeszólások a bal oldalon: Nincs is itt. Nincs jelen.) Szólásra következik Csapody Miklós úr, Magyar Demokrata Fórum. DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A való ban testvéri lengyel nép nemzeti gyásznapja minket is emlékeztet a saját gyászos időpontjaink, tragikus sorsfordulóink egyikére. Németh Zsolt képviselőtársunk nem tett egyebet, mint ennek az évfordulónak a közeledtén fejet
