Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. december 10 (236. szám) - A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. MEDGYESSY PÉTER pénzügyminiszter:
4120 Köszönöm. Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 272 igen szavazattal, 35 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett a módosító javaslatokat elfogadta. Kérem, hogy az igen szava zatokat Tóth István képviselő szavazatával eggyel növeljük, így 273 az igen szavazatok száma. Tisztelt Országgyűlés! Most a törvényjavaslat egészéről határozunk. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadjae a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 19 96. évi pótköltségvetéséről szóló törvényjavaslatot az imént módosított szöveg szerint? Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 240 igen szavazattal, 82 nem szavazattal, tartózkodás nélkül a törvényjavaslatot elfogadta. Tisz telt Országgyűlés! Megkérdezem a képviselőcsoportokat, hogy kívánjáke szavazatukat megindokolni? Ilyen jelzés nem érkezett. A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító java slatokról történő szavazás ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok határozathozatala. Az előterjeszté st T/3174. számon, a bizottságok együttes ajánlását T/3174/595. számon, az alkotmányügyi bizottság kiegészítő ajánlását pedig T/3174/597. számon kapták kézhez képviselőtársaim. Megadom a szót Medgyessy Péter pénzügyminiszter úrnak, aki válaszolni kíván a v itában elhangzottakra. A miniszter urat illeti meg a szó. DR. MEDGYESSY PÉTER pénzügyminiszter : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Mindenekelőtt szeretnék köszönetet mondani azért a gazdag vitáért, ami itt a Házban lezajlott a költségvetés körül. Én tud om azt, hogy egy ilyen óriási anyag áttekintése, végiggondolása, a következetlenségekre történő figyelemfelhívás, az összes jobbító szándékú javaslat összeállítása rendkívüli energiát és nagy munkát igényel a képviselőktől is, nemcsak a költségvetési javas lat előkészítőitől. A vita során számos szakmai érv hangzott el, természetesen igen sok politikai érv is. Én most elsődlegesen és elsősorban a szakmai természetű kérdésekre kívánok visszatérni. Az első gazdaságpolitikai kritika úgy fogalmazható meg körülbe lül, hogy a stabilizációt egy restuktív politikával összekombinálva helyese kimászni, kilépni ezekből a problémákból, vagy pedig egy kínálatvezérelt gazdaságpolitikával lehet ezt a problémát megoldani. Arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a növekedés és egyensúly közötti ellentmondás kérdése igazán úgy oldható fel alapvetően, ha a növekedés elől elhárítjuk azokat az akadályokat, amelyek a gazdasági egyensúly oldaláról támasztatnak, és a gazdasági egyensúly oldaláról gátolják azt, hogy egy megfelelően kiegyensúlyozott és ritmusos gazdasági fejlődés alakulhasson ki. Olyanfajta gazdasági növekedés ugyanis, amelyik mögött a gazdasági egyensúly nem áll fenn vagy nem kellő mértékű gazdasági egyensúlyi lépésekkel párosul, az egy hosszú távon visszatérő ciklik usságot hoz be a gazdaságba. S ezt – azt gondolom – mindenáron és mindenféleképpen el kell kerülni. Ebből következően a kormánynak az az alapvető véleménye, hogy kellett a kiigazítás, ami 1995 tavaszán megindult, és ennek a nagy értéke – amelyet számos sza kértő külföldön és belföldön is egyaránt elismert – az, hogy a nagymértékű kiigazítás nem járt együtt a GDP csökkenésével. Ha a
