Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. december 10 (236. szám) - A Magyar Köztársaság és Románia között a megértésről, az együttműködésről és a jószomszédságról szóló, Temesvárott 1996. szeptember 16-án aláírt szerződés megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes):
4036 bizonyos területeken módosult eszközökkel, új formákban kell megjelenni, annak következtében, hogy a korábbi kormányok Romániában nem folytattak érdemi párbeszédet az RMDSZszel, sőt egy időben a korábbi ellenzék is elszigetelte a magyar érdekszervezeteket; fokozottan hárult a Magyar Köztársaság politikusaira az erdélyi magyarság pr oblémái megjelenítésének a feladata. Az új helyzetben az RMDSZ nemzetközi mozgástere is lényegesen más lesz. Az, hogy az RMDSZt a román többségű politikai erők politikailag érettnek és vállalhatónak találták egy koalíció megkötésére, visszamenőleg is cáfo lja azokat a vádakat, amelyekkel az RMDSZt mint etnikai pártot bélyegezték meg, szélsőséges, túlzottan radikális, sőt szeparatista erőként jellemezték. Ez fontos jelzés más szomszédos államok politikai vezetői és kisebbségi szervezetei számára egyaránt, d e a jogos magyar törekvéseket időnként értetlenül figyelő nemzetközi közvélemény számára is fontos jelzés. Kedves honfitársaim, kormánypárti és ellenzéki képviselőtársaim, ezt a körülményt is jó lenne tudatosítanunk, talán most több támogatást és a jövőben talán több megértést kaphatnánk a határon túli magyarság ügyéhez. Tisztelt Ház! A magyarromán alapszerződés mai megerősítése, kinekkinek a szavazata nemcsak az alapszerződés szövegéhez, az abban foglalt lehetőségekhez való viszonyunkat jelzi, hanem tükr özi azon viszonyulást is, amely az új romániai helyzethez, az RMDSZ kormánykoalícióban való részvételére vonatkozik. (Közbeszólás a jobb oldalon: Nem igaz!) Az RMDSZnek az alapszerződés alapvető tudomásulvétele mellett komoly és méltányolható kifogásai is voltak. Ezek alapja nagyrészt az volt, hogy a nemzetközi normák alacsonyabbak, mint amit egy ekkora méretű nemzeti kisebbség védelme megkívánna. Ugyanakkor azáltal, hogy három politikai érvényű dokumentumot sikerült ebben az alapszerződésben jogi érvényűv é tenni, ezáltal a magyar kormánynak sikerült egy olyan kisebbségvédelmi cikkelyt elfogadtatnia, amellyel túllépett ezeken a nemzetközi standardeken. Fölhívnám a tisztelt Ház figyelmét, hogy az RMDSZ hozzáállása is megváltozott a magyarromán alapszerződés hez. Korábban az egyik legfőbb gondja számára az volt, hogy mi lesz a garanciákkal. Azáltal, hogy a kormánykoalíció részese lett, ezáltal az RMDSZ több garanciát lát a magyarromán alapszerződés megvalósítására. Az RMDSZ a kormányzati szerep elfogadásával egyidejűleg vállalta a nemzetközi szerződések betartását és egyidejűleg vállalta a magyarromán alapszerződést. (Közbeszólások a bal oldalon: Úgy van!. Jó lenne odafigyelni!) Ezért a mai parlamenti szavazás nemcsak a magyarromán alapszerződéshez való visz onyt mutatja meg, hanem azt is, hogy a nemzeti érdekekre hivatkozó magyar politikai erők, kormánypártiak és ellenzékiek, mennyire segítik a romániai magyarságot, az RMDSZt új kormányzati szerepe sikeres ellátásában, s ezáltal mennyire szolgálják az ottani magyarság ügyét. (Taps a bal oldalon. Közbeszólás ugyanonnan: Bizony, erre oda kellene figyelni.) Tisztelt Ház! Az alapszerződés vitája kapcsán fontos annak mérlegelése, hogy a magyarországi románság a maga javára mit és hogyan tud hasznosítani belőle. Sz ámukra is különösen fontos a határok átjárhatósága, s az, hogy a román állam segítse kulturális, nyelvi identitásuk fejlesztésének azon területeit, így például a pedagógusképzésben, ahol a nyelv nemzet szerepe pótolhatatlan. A hazai románság számára különö sen fontos az, hogy egy békültebb államközi viszony könnyítse kettős nyelvi és kulturális identitásuk belső meghasonlások nélküli szabadabb vállalhatóságát. Tisztelt Ház! A magyarromán alapszerződés mindkét ország számára kedvező folyamatok kiindulópontja lehet. Ezek a folyamatok a szomszédunknál is kezdetét vették. A magyar politika hozzájárulása mindehhez e fázisban nem lehet más, mint az alapszerződés megerősítése. Ez egyben alap lenne a kül- és kisebbségpolitikában a nemzeti egyetértés meglévő elemeine k (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) megerősítésére és annak újjáépítésére. Köszönöm a figyelmet. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) :
