Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. december 10 (236. szám) - A Magyar Köztársaság és Románia között a megértésről, az együttműködésről és a jószomszédságról szóló, Temesvárott 1996. szeptember 16-án aláírt szerződés megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - NÉMETH ZSOLT (Fidesz):
4030 Aki az alapszerződést támogatja, a nyugalmat és rendezettséget támogatja. Egy olyan folyamatot, m elynek markáns kezdetét jelöli az alapszerződés. Aki a szerződést támadja, az ideiglenesség, a bizalmatlanság fenntartását igényli. A Szabad Demokraták Szövetsége egy rendezett, mindannyiunkat befogadó Európába tart, a határon túli magyarokkal s Romániával együtt. Aki akar, maradhat a keleti sztyeppéken, Gheorghe Funar társaságában. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm szépen. Szólásra következik Németh Zsolt úr, FideszMagyar Polgári Párt, szólásra készü l Tabajdi Csaba úr, Magyar Szocialista Párt. Megadom a szót Németh Zsolt úrnak. NÉMETH ZSOLT (Fidesz) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A magyarromán alapszerződés körüli vita immár hónapok óta megmegújuló erővel tör fel. Szemtelenül a kormánypártok és az ellenzék közötti külpolitikai viták középpontjába tolakodik. Nem véletlen ez. A magyarromán alapszerződés magába sűríti azt az alapvető nézetkülönbséget, ami az ellenzék és a kormány között feszül Magyarország helyes külpolitikája vonatkozásában. E z az alapvető nézetkülönbség az integráció és a kisebbségi kérdés viszonyának eltérő megítélésében ragadható meg. Szemben a kormány álláspontjával, a Fidesz szerint a határon túli magyar kisebbségek törekvéseinek támogatása és Magyarország csatlakozási szá ndéka az euroatlanti integrációs szervezetekhez nemhogy két egymást kizáró cél, hanem éppenséggel feltételezik egymást. Szerintünk, ha Magyarország megszűnik támogatni a határon túli magyarok autonómiatörekvéseit, csökkennek az ország esélyei az euroatla nti integrációra, másfelől Magyarország csatlakozása a NATOhoz és az unióhoz idővel a magyar kisebbségek autonómiájának sarokköve lehet. Mindkét törekvés érvényesülése ugyanis a stabilitást szolgálja. A stabilitás a külpolitikában a Magyarország és szomsz édai közötti konszolidált kapcsolatot, tartósan kiegyensúlyozott viszonyt jelenti. A magyar kormány az integrációnak, illetve a kisebbségpolitikai céloknak a szembefordításával, az autonómiatörekvések támogatásának a lebegtetésével és az autonómiatörekvése ket kizáró alapszerződések forszírozásával valójában Magyarország külpolitikai stabilitását veszélyezteti. A románmagyar alapszerződés támogatásával a parlamenti ellenzék ezt a külpolitikát igazolná. Európában alapvetően az autonómia révén rendezték a kis ebbségi kérdést. Kivéve az elzászi németekét, akik sorsa elválaszthatatlan az Iliescu által példának állított francianémet megbékéléstől. Nem tanulságok nélküli az esetük, amely jól példázza, hogy milyen nagyságrendű kérdésről dönt az egyre fásultabb magy ar parlament akkor, amikor az alapszerződésről szavaz. A rendezésre sajátos körülmények között került sor. A nemzeti szocializmus és a háború elvesztése vezetett oda, hogy Németország lemondott az elzászi németek jogainak védelméről. (11.00) Ezt a német tá rsadalom az '50es években többnyire megkönnyebbüléssel vette tudomásul, mivel ily módon önkéntesen is bűnhődni akartak a nácizmus rémtetteiért. Vajon ilyen helyzetben vane Magyarország? Azzal ugyanis, hogy az MSZPSZDSZkormány lemond a határon túli magy arok jogvédelméről, tulajdonképpen párhuzamba állítja a mai Magyarországot a háború utáni Németországgal. Ha a feltételezés elutasításra lel az önök részéről, akkor mi az, aminek következtében Magyarországnak a kisebbségi kérdést elzászi mintára kéne rende znie? A nagyobbik kormánypárt talán bűnhődni akar a szovjet rendszer kiszolgálásában vállalt szerepéért. De az SZDSZ és Eörsi Mátyás lelkébe kevésbé látok bele. De a magyar társadalom és a határon túli magyarok nem akarnak bűnhődni. Ez az úgynevezett alaps zerződéspolitika történelmi abszurd, a magyar kormánykoalíció tudathasadásának a tükröződése. A románmagyar alapszerződés a kormány eltévelyedett alapszerződéspolitikájának a legfrissebb hajtása. Nyilvánvaló a csúsztatás akkor, amikor az egyes relációkb an megkötött
