Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. december 10 (236. szám) - A Magyar Köztársaság és Románia között a megértésről, az együttműködésről és a jószomszédságról szóló, Temesvárott 1996. szeptember 16-án aláírt szerződés megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. EÖRSI MÁTYÁS (SZDSZ):
4022 De hát visszakanyarodva a szeptemberi vitához, ellenzéki képviselőtársaim számos jogos aggályra is felhívták a figyelmet. Elmondták például, hogy az alapszerződés nem rendezi kielégítően az egyházi kárpótlás kérdését. Úgy gondolom, tisztelt Ház, hogy igazuk volt. Nos, azóta Constaninescu köztársasági elnök úr kijelentette, az egyházak kárpótlásának kérdését Román ia az ő hatalma alatt meg fogja oldani. Elmondták ellenzéki képviselőtársaim, az alapszerződésből nem keletkezik alanyi jog, bár benne van az alapszerződésben, de alanyi jogként nem következik a Bolyai Egyetem újbóli megnyitása. Sőt, még okkal hivatkoztak arra az időközben szerencsére letűnt etnominiszterre, aki a Bolyai Egyetemet etnoegyetemnek minősítette, kijelentve, hogy szó sem lehet annak megnyitásáról. Igen ám, de azóta Adrian Severin, Románia kijelölt új külügyminisztere a minap kijelentette, hogy m egvizsgálja a román kormány a Bolyai Egyetem megnyitásának lehetőségét, és mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy megnyissák az egyetemet. Joggal említették föl képviselőtársaim, hogy nincsen szó konkrétan a szerződésben az 1988ban bezárt kolozsvá ri konzulátus megnyitásáról. Nos, azóta Adrian Severin úr azt is megerősítette, a román kormány megvizsgálja annak a lehetőségét, hogy hogyan lehetne Erdélyben a magyar főkonzulátust visszaállítani. Többen elmondták ellenzéki képviselőtársaim közül, hogy R omániában nincsenek meg a személyi garanciái annak, hogy ezt az alapszerződést Románia teljesíteni fogja, ezért nem tudják támogatni az alapszerződést. Nos, Constaninescu köztársasági elnök több magyarországi pártnak jó barátja. Adrian Severint minden frak cióból egyegy képviselőtársam ismeri – az Európa Tanácsból – , tudják róla, hogy Severin úr nemcsak Románia integrációjának, hanem a magyarromán kapcsolatok rendezésének is elkötelezett híve. Létrejött tehát a személyi garanciája annak, hogy az alapszerző désből mindaz megvalósuljon, amelyről mindannyian, kormánypártiak és ellenzékiek oly nagyon álmodtunk. (10.20) Éppen ezért én azt szeretném kérni a mérsékeltebb ellenzéktől, hogy a szavazatukkal támogassák ezt az alapszerződést. Nem azért, mintha az alapsz erződés hatálybalépéséhez szükség lenne az ellenzék szavazatára. A szabaddemokraták és a szocialisták szavazatával az alapszerződés hatályba fog lépni. Mégis úgy ítélem meg, hogy az ország megítélésének jót tenne, ha legalább ebben az új helyzetben az elle nzék bebizonyítaná, hogy ők is a magyarromán kapcsolatok rendezésének őszinte hívei, és ezt a rendkívüli történelmi lehetőséget ők sem kívánják elszalasztani. Jó lenne, hogyha az ellenzék bebizonyítaná országvilág elő tt, hogy mindezek az irredenta vádak, amelyek megfogalmazódtak, teljességgel alaptalanok. Már azokra a pártokra gondolok, akik nem irredenták. Nem várom ezt el a Független Kisgazdapárttól, amelynek a szónoka a szeptemberi vitában – legyünk őszinték – nyílt , leplezetlen irredenta politikát képviselt. Vagy lehete másképpen értelmezni azt a kisgazda szónokot, aki még tavasszal területek békés bekebelezéséről szónokolt? A szeptemberi vitában azt a kijelentést, hogy Magyarországnak nincsenek területi követelése i, internacionalista maszlagnak és kozmopolita mákonynak tekintette. Kisgazda képviselőtársunk megfogalmazta számunkra az új külpolitikai doktrínát, amelynek lényege: Magyarország ott van, ahol magyarok laknak, illetve tömbben élnek. Szokás persze azt mond ani, hogy a Független Kisgazdapárttal kár is vitázni, elnökükkel úgysem lehet bírni a vitát hangerőben. S miközben én osztom azt a vélekedést, hogy a Kisgazdapárt nem vitaképes, úgy érzem, világosan kell beszélnünk erről a politikáról, amely már régen nem csupán radikális és nem csupán dilettáns, hanem életveszélyes, mert hogyha ez a politika kormányra kerülne és hasonszőrűekkel találkozna, akkor ez még arra is képes lenne, hogy fegyveres konfliktust okozzon Magyarországnak, és ezt nem szabad megengedni.
