Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. december 9 (235. szám) - A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló 1995. évi CXXI. törvény módosításáról, valamint a helyi önkormányzatok címzett támogatással folyamatban lévő egyes egészségügyi beruházásainak rendezése érdekében szükséges egyéb törvénymódosítások... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. PUHA SÁNDOR, az önkormányzati és rendészeti bizottság előadója:
3980 Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Csak szeretném a tisztelt Házat tájékoztatni arról, hogy a kormány a benyújtott törvényjavaslatot támogatja. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóród i Mária) : Köszönöm szépen. Megadom a szót dr. Puha Sándornak, az önkormányzati bizottság előadójának. DR. PUHA SÁNDOR , az önkormányzati és rendészeti bizottság előadója : Köszönöm szépen! Elnöknő! Tisztelt Ház! Szeretném a képviselőtársaim T/3494. számú öná lló indítványáról lefolytatott bizottsági vita legfontosabb gondolatait röviden ismertetni. 19911993ban indult 12 egészségügyi beruházás és egy pszihiátriai otthon beruházásait kellett felülvizsgálni azok forráshiánya miatt. Szakmai egyeztetések után – a mit Pozsgai képviselőtársam már említett – a népjóléti, a BM, a PM és az érintett önkormányzatok között hét beruházásnál sikerült a pótlólagos forrásokat megteremteni, másik hatnál pedig bizonyos módosításokkal sikerül valószínűleg megvalósítottá tenni a b eruházást. A források előteremtéséhez és felhasználhatóságához két törvényt, az 1995. évi CXXI. törvényt a költségvetésről és az 1992. évi LXXXIX. törvényt a címzett és céltámogatásokról kell ehhez módosítani, egyrészt azért, hogy a lemondásból felszabadul ó mintegy – már említett – 1,235 milliárd forintot el lehessen különíteni, másrészt, hogy a már megítélt címzett és céltámogatásokhoz ezek pótlólagos forrásként felhasználhatók legyenek. Mi indokolja ezen törvényi változtatásokat? Részben az, hogy az eszkö zök az önkormányzatok címzett és céltámogatási körében maradjanak, ahová eredetileg is szántuk őket. Másrészt a címzett és céltámogatási törvény szerint a már megítélten felül pótlólagos állami eszközöket ebben a körben nem lehetne igénybe venni. Mi indoko lja e sürgős tárgyalást? A visszamondott támogatásokat csak így lehet még az idén felhasználni, mint képviselőtársam is említette. Hogyan alakulhatott ki ilyen helyzet? Utólag is nyomon követhető a legtöbb beruházás esetében az alultervezés, továbbá nem vo ltak becsülhetőek az áremelkedések, valamint jelentős terhet jelentett a 8 százalékos vámpótlékbevezetés és a 9 százalékos egyszeri leértékelés hatása. Eltérés mutatkozott néhány beruházásnál a pénzügyi ütemek között, és egy esetben kisebb mértékű szakmai változás is bekövetkezett. Ezek következtében nyilvánvalóvá vált, hogy csak saját erőből a beruházások nem fejezhetőek be. Kiemelt fontosságuk miatt azonban nem lehet torzóként hagyni ezeket. Nincs drágább beruházás, mint egy befejezetlen beruházás. A biz ottsági vitában is elhangzott, hogy a címzett és céltámogatásokról szóló törvényt át kell a közeljövőben tekinteni, és változtatásokat kell rajta eszközölni: tartalékképzés, a lemondásból felszabaduló eszközök visszaforgatása, a célok, címek és a technikák , valamint a határidők újragondolása. A pótlólagos eszközökkel támogatandó beruházások közül a füzesabonyi pszihiátriai otthonét ismerem a kezdetektől. Már '9293ban – még önkormányzati képviselőként – ismertem meg a beruházást, majd '94től a megyei önko rmányzat képviselőjeként kellett szembesülnöm a ténnyel, hogy a források bizony nem lesznek elégségesek a befejezéshez. A megye pedig – forráshiányos lévén – saját eszközöket csak nagyon szűkösen tud a beruházáshoz előteremteni. Márpedig a beruházást azért is sürgősen be kell fejezni, mert a mostani elhelyezés embertelen körülményeket biztosít a gondozottaknak. Egy korábbi felvonulási épületegyüttesben vannak elhelyezve, amelyek – az ombudsman megállapításai szerint is – alkalmatlanok erre a célra részben a zért, mert átmeneti épületnek szánták ezeket, nem alkalmasak a célra, részben pedig azért, mert statikailag is megroggyantak, veszélyessé váltak a visontai külszíni fejtés terjeszkedése és a földmozgások miatt.
