Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. december 9 (235. szám) - A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló 1995. évi CXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - POKORNI ZOLTÁN (Fidesz):
3974 és az érintett szakszervezetek között, s ennek az elhibázott megállapodásnak isszuk most a levét, ha szabad ezt a szót használnom. Ezeket az egyszeri bérkiegészítéseket én kifejezetten rossznak tartom, rossz megoldásnak, kicsit alamizsna jellegű megoldásnak. Ezek a 10 ezer forintok bruttó kifizetéssel – aminek a tényleges nettó értéke néh ány ezer forint lesz a pedagógusok, illetve az érintett közalkalmazottak zsebében – a közoktatásban semmilyen formában nem adnak azokra a problémákra választ, amelyek felhalmozódtak az elmúlt időszakban a pedagógus szakma bérügyei körül. Nem véletlenül pró báltunk meg – most már hónapok óta – előhozni egy önálló pedagógusbértáblát mint megoldási lehetőséget, ezek az alkalmak azt bizonyítják, hogy nem működik ez az egységes közalkalmazotti bértarifarendszer, nem működik az önkormányzatok kezéből kivett s tő lük függetlenül működő majd 800 ezer embert átölelő bértarifarendszer egészében. Hogy mennyire nem működik ez, erre egyébként a közoktatási törvény is felhívja a kormányzat figyelmét akkor, amikor '96. december 31ei határidővel ró kötelezettséget – nyilv án elsősorban a Munkaügyi Minisztérium irányába – egy önálló pedagógusbér, differenciált bérrendszer kidolgozására, amiről egy szót se hallottunk. Én a magam részéről úgy gondolom, hogy nagyon fontosak persze a bérmegállapodások az érintett szakszervezete kkel, nagyon lényeges dolog a társadalmi béke, nagyon fontos az, hogy legyen mindenki számára áttekinthető és egyértelmű megállapodás, de az legalább ilyen fontos, hogy az egyébként szűkre szabott lehetőségeink – mondjuk a béremelés területén – olyan irány ba hassanak, ami mondjuk a közoktatás vonatkozásában az előrelépést jelentheti. Akkor, amikor nincsenek igazából helyi szinten fejlesztési források, akkor, amikor a tanárok nagy része leginkább lelkiismeretére és saját modernizációs szándékaira hagyatkozva kell hogy részt vegyen abban a folyamatban, amit ez a kormányzat elhatározott, akkor nagy kérdés, hogy kelle, lehete ilyen formában, egy rosszul működő bérrendszerre ráépítve egy legalább ilyen rosszul működő egységet, és áttekinthetetlen béremeléssel – egyszeri béremeléssel – kell a probléma látszólagos megoldását számunkra itt előhozni. Szeretném még egyszer jelezni – és akkor be is fejezem – , hogy mi nem leszünk akadályai annak, hogy ez a 3,4 milliárd forint forrásként rendelkezésre álljon az érintett eknek. Ugyanakkor szomorúan látjuk azt, hogy ezek a pénzek, ha időben kerültek volna felhasználásra – ha mondjuk egy fejlesztési forrásként azokhoz a tanárokhoz juthattak volna célzottan el, akik tudtak és akartak az elmúlt időszakban vagy akarnának az elk övetkező időszakban valamilyen irányba ellépni – , akkor jó helyre kerültek volna. Így egy rosszízű feladat végrehajtása lesz a dologból, ahelyett, hogy az lett volna, amit mi a magunk részéről nagyon szerettünk volna. Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ padsor aiból.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Pokorni Zoltán képviselő úrnak, Fidesz. POKORNI ZOLTÁN (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az államtitkár úr egészen pontosan megszabta ennek a javaslatnak a tárgyát, illetve azt a fontos feltét elt is, hogy csak abban az esetben érvényesül a kormány szándéka, amennyiben ezt a feszített menetet a törvényhozás képes akceptálni, képes figyelembe venni. A FideszMagyar Polgári Párt a maga részéről erre a kérésre vagy kérdésre – mert itt erről van szó – azt a választ adja, hogy igen, képes, fontosnak tartjuk, hogy az év végén a közoktatásban dolgozók, az önkormányzati alkalmazottak hozzájussanak ehhez az összeghez. Ám mindemellett mindezt nem jó szívvel tesszük, mindezt úgy gondoljuk, hogy egy későn ho zott – nem feltétlenül csak a fenntartó önkormányzatok és nem feltétlenül csak a kormány hibájából,
