Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. december 4 (234. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP):
3945 talán politikai, mintsem jogelméleti vagy jogalkalmazási tapasztalati megfontolások voltak a lényegesebbek. A jogfejlődésnek lehetnek olyan állomásai, am ikor esetleg más különbiztosok is, a különbiztos igénye is megfogalmazódhat, így más országok gyakorlatából tudjuk, hogy létezik gyermekjogi biztos, létezik környezetvédelmi vagy fogyasztóvédelmi biztos is. Én nem mondom azt, hogy ezekre szükség van. Vagy pontosabban: van olyan módosító indítványom a 48. ponton benyújtva, amelyik az egyik különbiztosra vonatkozóan az én véleményemet világosan jelzi, hogy szükség lenne – mondjuk a gyermeki jogokkal kapcsolatosan – különbiztosra. Én elfogadom azonban azokat a z érveléseket, amelyek azt mondják, hogy nem kiforrott még ez az országgyűlési biztosi intézmény, és lehet, hogy az évek hosszú gyakorlata alapján éppen az országgyűlési biztoshoz vagy helyetteseihez érkező problémák csoportosulása alapján juthatunk arra a következtetésre, hogy bizonyos kérdésekre különbiztosokat kellene kinevezni vagy megbízni, Országgyűlés által megválasztani. Én tehát egy rugalmasabb felfogás mellett érvelnék, és hogyha nem lenne világos, akkor én a 47. ponton lévő módosító indítványom m ellett szeretnék tovább érvelni, amely semmi másról nem szól – és a lehető legpuhábban próbáltam megfogalmazni – , mintsem arról, hogy ne zárja le most, a koncepció pillanatában az Országgyűlés az alkotmánynak ezt a részét, hanem hagyja nyitva annak lehetős égét, hogy esetleg más különbiztosok is létrejöhessenek. Pusztán erről szól a módosító indítvány. Azért a puha megfogalmazás, amely úgy szól, hogy az alkotmányban rendelkezni kell az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról, általános helyetteséről és a különbiztosokról, amelyek köre jelenleg a nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési biztosából és az adatvédelmi biztosból áll. Tehát gondolom, értékelik képviselőtársaim, hogy nem felrúgva a jelenlegi szituációt, nem változtatva a jelenlegi helyzeten , de nyitva hagyva annak lehetőségét, hogy esetleg a jogfejlődés és a joggyakorlat, a jogalkalmazási tapasztalatok, az ombudsman működési tapasztalatai, a szakombudsmanok működési tapasztalatai hozhatnak olyan helyzetet, amelyek felvetik az Országgyűlés sz ámára más különbiztosi intézmény megalapításának szükségességét. Ezért ennek a lehetőségét szeretném, ha az alkotmányban megfogalmazódna. Ezért, hogyha az alkotmányelőkészítő bizottság akceptálná a 47. sorszámon lévő módosító indítványomat, akkor én készs éggel visszavonnám a 48ast. Ha a 47est elutasítja, akkor viszont érvelnék a 48as mellett. De ezért, én úgy gondolom, hogy azt majd egy kétpercesben teszem, hogyha tiltakozni fognak az alkotmányelőkészítő bizottság tagjai. Köszönöm szépen. ELNÖ K (dr. Kóródi Mária) : Kétperces. Bocsánat! Milyen felszólalásra kér lehetőséget Bihari képviselő úr? Megadom a szót Bihari Mihály képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Kedves Csizmár Gábor! Igaza van, valóban vannak országok, ahol 56, van, ahol 7féle országgyűlési biztos van. De a legtöbb országban egyetlenegy, ahol van egyáltalán ilyen intézmény, egyetlenegy országgyűlési biztos van. Na most, az, hogy kevesebb a bizt osoknak a száma, az nem jelenti azt, hogy bizonyos jogterületeken elkövetett jogsérelmek miatt – például a gyermekek jogaival kapcsolatos jogsérelmek miatt – ne lehetne az általános országgyűlési biztost megkeresni. Tehát nem az feltétlenül és kizárólag a biztosíték arra, hogy bizonyos területeken – főleg, ahol különösen ki vannak téve az állampolgárok annak, hogy jogsérelem, joghátrány érheti őket – , hogy arra a területre feltétlenül országgyűlési biztosokat kell létrehozni.
