Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. december 4 (234. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (független):
3942 Egy olyan csúcsszerv ez, amiben a hagyományos parlamenti struktúra szerinti kormánypárti és ellenzék kötelezően – szavazati joggal – be van építve a döntéshozó szervezetbe. Jó ez? Jóe az egy országnak, hogy minden politikai tényező egy adott, ilyen súlyos konfliktus idejében, ugyanazzal a felelősséggel kell hogy részt vegyen az ország irányí tásában? Én azt mondom, hogy nem jó, és mindjárt rá is mutatok, hogy miért. Olyan természetű helyzetről van ugyanis szó, történelmi példákban is lehet gondolkodni, amikor kifejezetten nemzeti érdek az, hogy legyen esetleg olyan erő, aki kívül esik a lefoly t eseményekért való felelősség körén. Lehete egy külön kérdés, lehete az összes frakciókat kötelező erővel – alkotmányjogilag, közjogilag – kötelezni, lehete olyan kötelező alkotmányjogi rendezést, szabályozást felállítani, amely minden frakció számára egy ilyen csúcsszervben való részvételt kötelezővé tesz, mert hiszen ennek a következménye, hogy az egész működésért való felelősségben mindenki osztozzék. Lehete ezt kötelezővé tenni az összes frakció számára egy alkotmányjogi szabályozással? Nyilván, ho gy nem lehet. Köztársasági elnök. Köztársasági elnök – ugye már Mécs Imre képviselő úrnak idéztem az alkotmányból – őrködik az állam demokratikus működése felett és kifejezi a nemzet egységét. Működésének alapvető jellemzője, hogy politikai felelősséget ne m visel. Mégis a hatályos szabályozás be kívánja vonni vagy bevonja szavazati joggal ebbe a csúcsszervbe. Szavazati jogot ad, adott esetben döntő hatáskört ad az államfő kezébe akkor, miközben ez az államfő a döntéseiért senkinek nem tartozik alkotmányjogi lag politikai felelősséggel. Egyébként is megint meg kell hogy kérdezzem, nemzeti érdeke az, hogy az államfő is osztozzék a teljes politikai felelősségben egy ilyen konfliktus esetén? Tessék visszanézni a magyar történelemre – mozzanataira – , és akkor meg tetszenek látni a miniszteri felelősségvállalás súlyát és jelentőségét! Mert nem mindegy az, hogy egy adott konfliktus helyzet teremtődésében és az alatt való történtekben csak a kormány a felelős, és van egy államfő, aki bármikor azt mondhatja, hogy én e zen a döntési kompetencián kívül vagyok, én a nemzet egészét képviselem és őrködök az államrend demokratikus működése felett. Vagy pedig ő maga is ugyanabban a felelősségben osztozik. Persze az alkotmány ezzel felesel más szabályaiban, mert ugyanakkor azt deklarálja, hogy nem is felelős, mint ami a többieket terheli. Nem az e nemzeti érdek, hogy az államfő úgy tölthesse be ezt a funkciót, hogy bármikor distancirozhassa magát, ha a nemzet érdeke azt kívá nja az ilyen helyzetben a dolgokat vívő grémiumtól. Meggyőződésem, és én azt hiszem, hogy az alkotmányelőkészítő bizottság valahány tagja ezt átlátta, az államhatalmi ágak megosztásának az elvét. Azt az alapelvet, ami a köztársasági elnök szerepét a parla mentáris demokráciában, ami a magyar alkotmányos berendezkedés alapelve, meghatározza. Ezeket az elveket a rendkívüli állapot idején sem lehet feladni és sem szabad félretenni. (16.20) Ezt tükrözi a javaslat, az új, az alkotmánykoncepcióba beépített új ja vaslat, ezeket a szabályokat tartalmazza, nevezetesen, igenis változatlanul fönntartja az államhatalmi ágak megosztását, továbbra is azt mondja, hogy elkülönülten működjék az Országgyűlés, elkülönülten működjék a végrehajtó hatalom, a kormány, és töltse be továbbra is változatlanul azt a szerepet az államfő, amit rendes körülmények között betölt, működjék a kormánynak a felelőssége a parlament felé. Két vonatkozásban tesz ehhez a konstrukcióhoz, ehhez a modellhez hozzá valamit a koncepció. Az egyik az az, h ogy a rendkívüli helyzetre tekintettel, a kormány egy nagyon széles körű felhatalmazást kap a törvényektől való eltérő rendeletek kibocsátására, és adott esetben akár az alkotmányos szabályok egy bizonyos körének félretételére. Gyorsan hozzáteszem, termész etesen vannak alkotmányos szabályok, és ezt maga az alkotmánykoncepció külön tartalmazza, amik ilyen esetben is tabunak számítanak. Tehát a kormány ezt a felhatalmazást megkapja, mikénti gyakorlásáért azonban változatlanul teljes felelősséggel tartozik a M ontesquieui államhatalmi ágak megosztási elve
