Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. december 4 (234. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TROMBITÁS ZOLTÁN jegyző: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - CSIZMÁR GÁBOR (MSZP):
3919 Én az ajánlás 10., 13., 14., 16., 18. és 19. pontjához szeretnék megjegyezéseket, indoklásokat fűzni. Az ajánlás 10. pontjában azt indítványoztam módosító javaslatommal, hogy a hátrányos megkülönböztetés tilalmában a felsorolásban szerepeljen az életkor szerinti hátrányos megkülönböz tetés tilalma is. Tudom, hogy van olyan érvelés, amely úgy fogalmaz, hogy amúgy az egyéb helyzet szerinti hátrányos megkülönböztetésbe beleérthető az életkor szerinti hátrányos megkülönböztetés tilalma is . Tudom, hogy ez a felsorolás eléggé hosszan bővíth ető lenne. Mégis a joggyakorlatból, a mindennapi tapasztalatból kiindulva fel kell hogy hívjam a figyelmet, hogy Magyarországon – bár most is van az alkotmányban olyan kitétel, hogy egyéb helyzet szerint tilos a hátrányos megkülönböztetés – mégis létezik a z életkor szerinti hátrányos megkülönböztetés, mégis létezik az, hogy mondjuk, a gyermekeket, vannak olyan jogszabályok, amelyek 50 százalékos, vannak olyan jogszabályok, amelyek egyharmados, vannak olyanok, amelyek kétharmados erejű felnőttnek tekintik, é s eszerint adományoznak számukra jogosultságokat különböző mértékben. Úgy gondolom, hogy félreérthetetlen lenne az alkotmánynak egy olyan kitétele, amely az életkor szerinti hátrányos megkülönböztetés tilalmát fogalmazza meg abból a szempontból, hogy nem l ehet jogot különböző százalékos mértékben mérni, hanem ha érvényes a jogegyenlőség Magyarországon, és ha érvényes az az alapelv, hogy minden ember jogképes, akkor nem lehet az életkor szerint hátrányos megkülönböztetést alkalmazni. Éppen ezért szeretném me ggyőzni az alkotmányelőkészítő bizottságot arról, hogy ismételten mérlegelje ezt a módosító indítványt. Az ajánlás 13. pontjában javaslatot tettem arra, hogy az állam szerepe az oktatásban ne a szakmai és pénzügyi ellenőrzésre, hanem a törvényességi és sz akmai ellenőrzésre irányuljon. A módosító indítvány indoklásában, azt gondolom, elég értehetően kifejtettem, hogy az állami szerepvállalás az oktatásban elsősorban a törvényesség és a szakmai kritériumok fenntartására irányulhat. A pénzügyi ellenőrzés csak abban a mértékben, amely mértékben a pénzügyi ellenőrzés egyébként is nemcsak az oktatásban, hanem minden másban, az erre hivatott szervek útján megtörténik. (14.30) Az oktatásban azonban, ha nem történik meg a törvényességi ellenőrzés, az állam törvénye sségi felügyelete, hanem csakis és kizárólag a pénzügyi felügyelet érvényesül, akkor olyan sajátos helyzetbe kerülünk, hogy nem szükséges esetleg törvényi kritériumoknak megfelelni, viszont pénzügyi ellenőrzéssel az állam beavatkozhat olyan autonómiák okta tási tevékenységébe, mint az egyházak, az alapítványok vagy az egyesületek. Én úgy gondolom, hogy ez nem lenne helyes, hogy ennek alkotmányos alapot teremtsünk, éppen ezért szeretném az alkotmányelőkészítő bizottság figyelmét erre a problémára felhívni és ismételt mérlegelését kérni a módosító indítványnak. A harmadik, amire e blokkban szeretném felhívni a figyelmet: az ajánlás 14. pontjában az ominózus tandíjmentes vagy ingyenes oktatás kérdése. Tudom, hogy vannak olyan érvelések, amelyek szerint a nemzet közi szerződésekben megfogalmazódó ingyenesség csak valamifajta helytelen fordításból adódik, mert hogy egyébként talán az lenne a precízebb fordítás, hogy tandíjmentes. Ugyanakkor az általános vitákban is Bihari Mihály is elismerte, hogy fontos nemzetközi szerződésekben az ingyenesség megfogalmazása és ennek magyar fordítása helyénvalóan ingyenesként szerepel a magyar jogszabályokban és a nemzetközi szerződések magyar fordításában is. Éppen ezért ismételten fel kell arra hívnom a figyelmet, hogyha a Magyar Köztársaság alkotmánya nem ingyenesként fogja a közoktatást definiálni, hanem tandíjmentesnek, akkor ennek következményeképpen nemzetközi szerződéseket kell felmondanunk, mert törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésekkel nem lesz szinkronban a Magyar Köztársaság alkotmánya. Másodsorban: felvetődött az általános vitában, hogy az ingyenességet akkor definiálni kell, hogyha így fogalmazódik meg az alkotmányban. Két megjegyzésem lenne erre. Az egyik: ma sem definiálja az alkotmány az ingyenességet, hanem a z ingyenesség definícióját az alkotmány alatti törvényekre utalja át. Én azt gondolom, hogy egy olyan közbenső mondattal, amelyben az ingyenesség fogalmazódik meg, és ugyanakkor az ingyenesség értelmezését a közoktatási törvényre utalja az alkotmány, ez a probléma áthidalható lenne, vagy nyilvánvalóan az is megtehető, hogy az
