Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. december 4 (234. szám) - Beszámoló a magyar tudomány helyzetéről, valamint a magyar tudomány helyzetéről szóló beszámolóból adódó következtetésekről és feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. OROSZ ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. ROTT NÁNDOR (FKGP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. RAB KÁROLY (független):
3901 Ennek a fontosságáról szól ez a harmadik pont, ahol egyértelmű, hogy részt kell venni a tudománynak, nem pedig meghoznia ezeket a döntéseket, a stratégiai pontok kijelölését. A válaszalternatívák kidolgozása a tudomány dolga, nem pedig a válaszok eldöntése. Azt gondolom, hogy ez a pont ilyen értelemben igyekszik pontosan fogalmazni. Köszönöm a figyelmet. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Ugyancsak kétperces hozzászólásra megadom a szót Orosz István képviselő úrnak, MSZP. DR. OROSZ ISTVÁN (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én Bauer képviselő úrnak azon szavaihoz szeretnék kapcsolódni, amelyekben a finanszírozás lehetséges formáiról szólt. Teljesen egyetértek azzal, amit elmondott arról, hogy hogyan történt a tudományfinanszírozás a szocializmus időszakában, és azzal is egye tértek, hogy hogyan kell történnie a tudomány finanszírozásának majd akkor, amikor egy fejlett polgári társadalomban fogunk élni. Ez nem vágyálom, mert hiszen vannak olyan fejlett polgári társadalmak, amelyekben világosan tudni lehet azt, hogy hogyan törté nik a tudomány finanszírozása. Számomra azonban az a kérdés, hogy mit kell tenni ebben az átmeneti időszakban. Amikor már nem finanszírozzuk a tudományt egy szovjet modell szerint, és még nincsenek olyan alapítványok, még nincsenek olyan kutatóbázisok, ame lyeket a polgári társadalom el tud tartani, és finanszírozni tud. Én úgy vélem, hogy ebben a szakaszban, ebben az átmeneti szakaszban csak egy formában lehet a tudomány presztízsét megőrizni, ha az állam csak annyira vonul ki a finanszírozásból, amennyiben az állam funkcióját az alapítványok és egyéb magánintézmények át tudják venni. Ennél nagyobb kivonulás a tudomány összeomlását eredményezheti. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Ugyancsak kétperces hozzászólásra megadom a szót Rott Ná ndor képviselő úrnak, Független Kisgazdapárt. DR. ROTT NÁNDOR (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Igen tisztelt Elnök Úr! Bauer Tamásnak – akivel nagyrészt egyetértettem – csak kiegészíteni szeretném a gondolatát, amikor beszélt a tudomány internacionalizál ódásáról. Tulajdonképpen amióta tudományról beszélhetünk, a tudomány mindig internacionalista volt. Gondoljunk vissza, hogy magyar fiatalok holland egyetemre jártak. Az egész Bethlen korától kezdve a magyar értelmiség fele legalábbis Hollandiában szerezte meg a bölcsességet. A középkorban pedig a nagy olasz egyetemekre vagy Párizsba jártak magyar hallgatók. Külön akadémiai kiadvány készült azoknak a névsoráról, akik a kor kiemelkedő egyetemeire jártak a középkorban. Tehát a tudomány mindig is internacionali sta volt. Azonban a magyar tudósoknak a viselkedését – azt hiszem, ez is egy történelmi hagyomány, amit követni kellene – az jellemezte, hogy kimentek a holland egyetemre, magukba szívták az ottani nemzetközi tudásnak a javát, és hazajöttek. A hazájuk javá ra fordították ezeket az ott szerzett ismereteket és azt a szellemi tőkét. Azt hiszem, ez az internacionalizmus, ami egyébként természetes, úgy válik nemzeti kinccsé egyben, ha sikerül elérnünk, hogy azok a tudósok, akik kint, külföldön nevelődnek, és szer zik a tudomány élvonalából ismereteiket, azok haza fognak jönni, hacsak időlegesen is, 56 évre, és itthon is tovább fogják adni az ott szerzett tudásukat. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Megado m a szót Rab Károly képviselő úrnak, független. DR. RAB KÁROLY (független) :
