Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. december 4 (234. szám) - Beszámoló a magyar tudomány helyzetéről, valamint a magyar tudomány helyzetéről szóló beszámolóból adódó következtetésekről és feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor):
3865 következetesebben és elvszerűbben. Ezt nyugtáznunk és védenünk kell, és fel kell tárnunk a még ebben benne lévő problémákat. A tudomány szabadsága azonban kétoldalú. Nemcsak abból áll, hogy szabad legyen tudományos kutatást folytatni úgy, ahogy akarunk, hanem azon is, hogy megvane annak a lehetősége, megvane annak biztosítéka, hogy a tudomán y eredményeit a társadalom ne csak felhasználhassa, hanem használja is. Ezt is vizsgálnunk kell, ha azt akarjuk nézni, hogy hol tart a magyar tudomány a magyar társadalomban. Így tekintve én úgy látom, hogy egy sajátos helyzet állt elő, amelyet az jellemez , hogy a tudomány több eredményt ért el, nagyobb eredményt ért el, szélesebb körben ért el eredményt, jobban kidolgozta a társadalomra vonatkozó stratégiáit, mint amennyit felhasználunk belőle. Amikor azt mondja a jelentés, hogy a tartós fellendülés minden országban csak az oktatási, kulturális, tudományos beruházásokon keresztül valósult meg; amikor azt hallottuk az előbb, és az van a jelentésben is, hogy a tudomány Magyarország egyik legjelentősebb exportcikke; akkor arra is kell gondolnunk – nemcsak arra , amit exportálni tudunk, hanem amit, hogy úgy mondjam, importálni, bár itt ez a szó nem használható – , tehát amit saját magunk, saját erőnkből fel tudunk benne használni. És ebben vannak olyan problémák, amelyekkel szembe kell nézni. Mert én a magam részé ről úgy látom, hogy azok a kutatások, amelyek a magyar mezőgazdaságra vonatkozó tudományt jelentik, azok jobbak, mint a magyar mezőgazdaság. Azok a kutatások, amelyek a magyar társadalom rétegződésére, szociológiai helyzetére vonatkoznak, azok több koncepc iót tartalmaznak, mint amelyet a politikában ebben az irányban felhasználunk. Hogy a magyar matematika hazai és világeredményeit tekintve jobb, mint amennyire az iparunk, gazdaságunk “matematizálva” van azon a szinten, amelyen a világon ez ma feltétlenül s zükséges. Ez az alapvető helyzet, és ez ugyan jobb, mintha fordítva lenne, hogy többet használunk fel, mint amennyi eredmény van, de ez a hiány, hogy nem használunk fel mindent, ez nagy lehetőséget, de egyben nagy feladatot jelent. A Tudományos Akadémia ez ért teszi helyesen, amikor munkájának egyik fókuszába – és azt mondhatjuk, hogy Széchenyi István szellemében – azt teszi, hogy a Tudományos Akadémia maga foglalkozzon a magyar társadalom, a magyar nemzet előtt álló feladatokkal, jelölje meg azoknak stratég iai célpontjait és alternatíváit. Összesítsen! Ne a kormányok számára és ne is a parlament számára, hanem a nemzet számára, amelyet éppúgy használ a tudomány, éppúgy használ az értelmiség, és éppúgy használhat a politika. Ha ezt a célt tűzi ki, akkor Széch enyi szellemében jár el, és helyesen haladhatunk előre. Ez azt is jelenti, hogy ez egy fontos pont a magyar értelmiség helyzetének konszolidációjában, amiről Glatz Ferenc szintén beszélt. Ebben is vannak tennivalók. Vannak tennivalók, mert a magyar értelmi ség helyzetében hagyományosan – és nemcsak az elmúlt 40 évben, hanem az elmúlt 150 évben – egy rossz alternatíva állt, hogy vagy részt vegyen a hatalomban, vagy kiszolgálja a hatalmat. De kevésbé volt meg az az alternatíva, hogy szolgálja, de nem kiszolgál ja. Hogy a maga szerepében, mint funkcionális értelmiség harcoljon meg a saját meggyőződéséért, és ezért ne kelljen a politika szolgálatába vagy bármilyen szolgálatba lépni. Ebben az elmúlt négy évben jelentős lépéseket tettünk. De talán még mindig nem ele get. Ehhez az értelmiségnek is nagyobb öntudatra, nagyobb bátorságra, olykor az értelmiség lázadására van szükség. A Tudományos Akadémiának az a munkája, amelyet itt a jelentésben olvashatunk, ezt elősegíti és támogatja. Éppen ezért a kulturális bizottság úgy látja, hogy a jelentés és a határozati javaslat egyaránt helyesen tükrözi a tudománynak a helyzetét és problémáit, ezért mindkettőnek az elfogadását támogatja. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Megkérdezem a kormány j elen levő képviselőit, kíváne közülük valaki felszólalni? Megadom a szót Baja Ferenc környezetvédelmi miniszter úrnak.
