Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. december 3 (233. szám) - A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - IVÁNYI TAMÁS (SZDSZ):
3844 De ebben az egy javaslatb an csak egynek szabad megjelennie, és ettől elválasztva egy másik szabályozás része kell hogy legyen a másik szféra. A polgár számára ez jelenti adott esetben azt, hogy többirányú elkötelezettségét egyszerre tudja pozitívan érvényesíteni. ELNÖK (dr. Gál Zo ltán) : Ugyancsak kétperces hozzászólásra megadom aszót Mészáros István László képviselő úrnak, SZDSZ. DR. MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ (SZDSZ) : Köszönöm, elnök úr. Én egyetértek azzal, amit Pokorni képviselő úr mondott, hogy logikus lenne egy olyan sorrend, hogy először egyházfinanszírozási törvény és utána minden plusz, tehát minden, ami addicionálisan jelenik meg, de hát én erre tegnap is utaltam, hogy vannak az embernek elképzelései, de az élet nem ilyen. Szóval nem valósulnak meg sokszor logikus sorrendben a dolgok. Ez az egyszázalékos ügy most van, egyházfinanszírozási törvény nincs, és én tegnap is mondtam, hogy én nem is reménykedem abban, hogy a kormányzati ciklus utolsó évében egy előremutató törvény születhet. És sajnos ez arra indít bennünket, hogy ak kor, amikor felvetődik valamiféle kedvezmény, akkor figyeljünk oda arra, hogy a szektorsemlegesség elvét megtartva és az állampolgárok lelkiismereti és vallásszabadságát tiszteletben tartva ne okozzunk olyan helyzetet, amelyben egy vallásos adófizetőnek a rendelkezési joga kevésbé érvényesülhet, mint egy világi adófizetőnek a rendelkezési joga, amelyben lehet támogatni egy oktatási tevékenységet, ha azt világi szervezet végzi, de nem lehet támogatni, ha azt egyházi szervezet végzi. Itt most erről van szó. E gyébként ennek a logikának az alapján, amit Pokorni képviselő úr képvisel, mindenféle olyan ügyet le kellene állítani az egyházfinanszírozási törvény megalkotásáig, ahol bármiféle kedvezmény is fölmerül. Tehát hogyha vámügyekben jön elő az, hogy az egyház akat kedvezményben kell részesíteni, akkor azt is, akkor le kellett volna állítani '90ben az illetéktörvény kapcsán azt, hogy személyes illetékmentességben részesüljenek az egyházak. De akkor nem lett volna szabad azt sem lehetővé tenni, hogy az (Az elnök pohara kocogtatásával figyelmeztet az idő leteltére.) alapítványi fölajánlások rendszere olyan legyen ma, mint amilyen, tehát én azt szeretném mondani, hogy én is azt szerettem volna, meg sokan azt szeretnénk, hogy logikus rend legyen, (Az elnök pohara ko cogtatásával figyelmeztet az idő leteltére.) de ezt a helyzet most nem teszi lehetővé. Elnézést, elnök úr. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Kétperces hozzászólásra megadom a szót Iványi Tamás képviselő úrnak, SZDSZ. IVÁNYI TAMÁS (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök úr. Mindössze egy következetlenségre és egy talán picit az egyházakat sértő kép használatára szeretnék reagálni Pokorni képviselőtársam fölszólalásával kapcsolatban, ami megeshet, hogy a késő éji órán kicsit fáradtabb, talán fésületlenebb fogalmazás következmé nye. A következetlenség az az, hogy egyik mondatában arra hivatkozott képviselőtársam, hogy az egyházak elutasítják azt, hogy ők is belekerülhessenek a törvény hatályába. (22.40) A következetlenség az az, hogy egyik mondatában arra hivatkozott képviselőtá rsam, hogy az egyházak elutasítják azt, hogy ők is belekerülhessenek a törvény hatályába, majd arról beszél, hogy egyesek összeugrasztottak egyházakat, és két történelmi felekezetet említ, mondván, hogy lutheránusok pápistákkal veszekszenek. Ezt következet lenségnek érzem ebben a megszólalásban. A másik pedig az, hogy itt felekezetek marakodnak ezen az egy százalékon. Én ezt sértőnek érzem. Én tiszteletben tartom az egyházi megnyilvánulásokat akkor is, hogyha némelyikkel nem értek egyet, tehát hogyha valamel yik egyház elmondja azon véleményét, hogy ő támogatja ezt a javaslatot, a másik pedig elmondja azon véleményét, hogy ő ezt ellenzi, mind a kettőt – úgy vélem – az egyházak