Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. december 3 (233. szám) - A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - HEGYI GYULA (MSZP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
3832 Nos, ezzel kapcsolatban nem akarnék túlságosan nagy vitát kavarni. Ha én jól tudom, az egyházak egy sajátos struktúrája a társadalomnak. Történelme során min dig is, elsősorban és mindenekfölött a hitet képviselték, azt a hitet, amelyre az életüket tették föl, amelyre a szervezetük alapult, és a híveket másodlagosan, harmadlagosan képviselik, amennyiben erre szükség van, de én nem tapasztaltam azt, hogy ilyenfa jta szociológiai felmérések születtek volna. Ellenben a vonatkozó szociológiai tapasztalatok pontosan azt bizonyítják, hogy a hívek igenis fontosnak tartanák azt, hogy ők maguk részt vehessenek, illetve a lakók vagy az állampolgárok egyházuk támogatásá ban. Tehát itt két olyan állítás van egymással szemben, amelynek a feloldása, azt hiszem, hogy nagyon körülményes volna, legalábbis parlamenti keretek között. Köszönöm. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Kétperces hozzászólásra megadom a szót Hegyi Gyula képviselő úr nak, MSZP. HEGYI GYULA (MSZP) : Köszönöm szépen. Az előbb elhangzottakhoz annyit mondanék, én konzervatív ember vagyok, én a papokra, az egyházak vezetőire bízom azt, hogy a hívek nevében nyilatkozzanak. Én legalábbis ezt így tartom helyesnek. Azzal szemben , amit Bauer Tamás képviselőtársam mondott, egyrészről persze egyetértek. Én '90'91ben mint publicista azon a véleményen voltam, hogy a hittan ne kerüljön bele az iskolai bizonyítványba, ugyanígy most azon az elven vagyok, hogy az adónyilvántartásba se k erüljön bele az adózók vallási hovatartozására való adat. E tekintetben ugyanolyan következetes vagyok '90ben, mint '96ban. Csodálom, hogy mások nem vallják ugyanezt a következetességet. Nagyon megütötte a fülemet, és nagyon fontosnak tartom, nagyon örül ök, hogy elhangzott Bauer Tamás képviselőtársamnak az a felvetése, hogyha az egyházak nem kerülnek bele ebbe a törvényjavaslatba, törvénybe, akkor nem is szavazza meg az egészet. Ebből teljesen nyilvánvaló, hogy itt nagyon sok tekintetben valóban körítésne k és porhintésnek voltunk a tanúi. Egyesek számára csak és kizárólag azért fontos ez a törvény, hogy az egyházak belekerüljenek. Mindaz a sok ezer civil szervezet, amelynek a támogatottságára olyan szép nemes szavakat hallottunk, egyébként azok meg sem kap nák ezt a pénzt, hiszen ha az egyházak nem kerülnek bele – hallottuk – , akkor nem is érdemes, nem is szabad megszavazni ezt a törvényjavaslatot. Én nagyon fontosnak tartom, nagyon őszintének tartom ezt a gondolatot, nekem azonban – és itt utalnék vissza Ba uer Tamás csodálkozására, hogy megváltozott volna a véleményem – nem változott meg a véleményem, nem tartom ezt egy túl szerencsés módnak, de ha ezzel néhány ezer civil szervezet, társadalmi szervezet kis extra támogatáshoz jut, akkor azt mondom, elfogadom , és lássuk meg, hogy működik, valószínűleg nem fog olyan nagyszerűen működni. De adja Isten, hogy így legyen, és megszavazom. Azt a logikát azonban, hogyha az egyházak nem kerülnek be, akkor a több ezer társadalmi szervezet se kapjon egy fillért se, az sz ámomra az egész logikának a megfordítását jelenti, és bizonyos szándékokat világossá tesz. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Ugyancsak kétperces hozzászólásra megadom a szót Bauer Tamás képviselő úrnak, SZDSZ. BAUER TAMÁS (SZDSZ) : Köszönöm szépen, e lnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Már megint nem tudom megtartani azt a magamnak tett ígéretemet, hogy nem kérek többször kétperces szót, mert amit most Hegyi Gyula mondott, arra valamit azért muszáj mondanom, szeretném a félreértések elkerülése végett e lmondani. (21.40) Én azért azt mondtam, hogyha az egyházak nincsenek benne, akkor számomra nem elfogadható a javaslat, mert most az van kérdésessé téve, hogy ők benne legyenek. Ha valaki azt mondaná, hogy
