Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. december 3 (233. szám) - A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - CSIZMÁR GÁBOR (MSZP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ (SZDSZ):
3828 Ugyancsak kétperces hozzászólásra megadom a szót Csizmár Gábor képviselő úrnak, MSZP. CSIZMÁR GÁBOR (MSZP) : Elnök Úr! Köszönöm a szót. Valóban nehéz harmincöt perces hozzászólásra két percben reagálni, én ezért tőmondatokban szeretném elmondani a következőket. Bauer Tamás azt mondta, hogy nem állami feladatokra juttatnák az állampolgárok az egy százalékot. Bizonyára arra gondolt, hogy nem állami keretben folyó közfela datokra. Mert azt azért csak nem kéne állítani, hogy az oktatás nem állami feladat. Vagy, hogy a közbiztonság nem állami feladat. Mert, hogy a felsorolt tevékenységek között számos állami feladat fogalmazódott meg. A másik. Én nem tennék egyenlőségjelet a civil szervezetek és a 400 millió forintos keretben kedvezményezett szervezetek között és nem látom helyettesíthetőnek az egy százalékkal a társadalmi szervezetek költségvetési kapcsolatainak vagy költségvetési támogatásának kérdését. Már csak azért sem, m ert mondjuk nincs személyi jövedelemadója, vagy nem szjafizetők a gyerekek és a fiatalok, a szociálisan hátrányos helyzetűek valamint a nyugdíjasok döntő többsége. Mert Bauer Tamás is ismeri azt a statisztikai adatot, amely szerint az adók 70 százalékát a z állampolgárok 17 százaléka fizeti be és mintegy 3,5 millió ember nagyjából 350 forintról fog rendelkezni az egy százalék környékén. Tehát az egy százalék nem fogja a társadalmi szervezetek költségvetési támogatását kiváltani. A harmadik, sehol a világon nem tartják el a polgárok a civil társadalmat, ezt Bauer Tamás nagyon jól tudja, ha eléggé tájékozott ebben az ügyben és szíves figyelmébe ajánlom a John Hopkins Egyetem összehasonlító elemzését, Szektor születik címmel jelent meg Magyarországon, amely kim utatja, hogy Magyarországon a legkisebb az állami támogatása a nonprofit szektornak. Az Amerikai Egyesült Államokban 30 százalék, Európában 40 és 60 százalék az oly polgárosodott Angliában, Németországban, Olaszországban és Franciaországban. (21.20) Úgy g ondolom, hogyha... (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) És akkor ezt majd egy másik kétperces alkalmával a többit. Köszönöm. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megint több név van a monitoron, tisztelt képviselőtársaim. Kérem, jelezz e, ki kíván kétpercest! Megadom a szót Mészáros István László képviselő úrnak, SZDSZ. DR. MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök úr. Nem lényegtelen szempontra célzott Bauer képviselőtársam akkor, amikor megemlítette a kisebb létszámú felek ezeteket is, hiszen több képviselő is az egyházakra a maguk összességében hivatkozott. Így például Hegyi képviselő úr még a mai vita elején, mikor azt mondta, hogy az egyházak azt kérik, hogy ne vonják be őket ebbe a rendszerbe, de ilyen tartalommal nyilat kozott meg Salamon képviselő úr is. Álláspontom szerint ez az érv, mintegy végső érvként két okból sem fogadható el. Egyrészt mivel – ahogy tegnap is utaltam rá – már eleve különbség van a négy történelmi egyház álláspontja között. És újra szeretném hangsú lyozni, hogy az a levél, amit Hegyi képviselő úr idézett, nem arról szól, hogy az egy százalékot mint pótlólagos forrást ellenzik ők, hanem arról, hogy azt ellenzik, hogy erre épüljön az egyházfinanszírozási rendszer. A második ok, hogy a négy történelmi egyházon kívül ráadásul más egyházak is vannak Magyarországon, köztük olyanok is, amelyek több mint egy évszázada tevékenykednek, vagy pedig több tízezres tagsággal rendelkeznek. Azt szeretném még itt aláhúzni, hogy őket még csak egy levélre sem méltatta a kormány, a véleményüket senki nem kérdezte meg, pedig ez az ügy az összes felekezetet érinti; azt hiszem, ezt senki nem vitatja. Azt meg kell hogy jegyezzem, hogy sajnos ugyanezt a mulasztást a kormány elkövette egy évvel ezelőtt is, amikor az egyházügyi államtitkárságot állította vissza úgy, hogy még azóta sem kérdezte meg levélben sem a kisebb felekezetek véleményét, legalább utólag, hogy helyeslike ezt a lépést. Ahogy tehát nemzetiségi
