Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. december 3 (233. szám) - Az államháztartásról szóló 1992. évi XXVIII. törvény és az ahhoz kapcsolódó egyes törvényi rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár:
3777 Az államháztartásról szóló 1992. évi XXVIII. törvény és az ahhoz kapcsolódó egyes törvényi rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisz telt Országgyűlés! Soron következik az államháztartásról szóló, 1992. évi XXXVIII. törvény és az ahhoz kapcsolódó egyes törvényi rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslat módosító javaslatainak határozathozatala. Az előterjesztést T/3363. számon, a bizottságok együttes ajánlásait pedig T/3363/32. és 42. számokon kapták kézhez képviselőtársaim. Mielőtt megadnám a szót Akar László államtitkár úrnak, aki válaszolni kíván a vitában elhangzottakra, felkérem képviselőtársaimat, hogy az eddiginél nagyobb c sendben hallgassuk az államtitkár úr szavait. AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az államháztartási törvény módosításáról benyújtott törvényjavaslathoz számos módosító és kapcsolódó módosító indítvány érkezett. E zek nagyobb része a törvényjavaslat rendelkezéseinek pontosítását, technikai jellegű korrekcióját szolgálja. A módosító javaslatok másik, kisebbik része érdemben módosítaná a törvényjavaslat által megcélzott pénzügyi szabályozási kereteket. A következőkben ez utóbbiak közül négy kiemelt kérdéskörre kívánok kitérni. Először: az Áht. módosításának egyik alapvető törekvése a közpénzek kezelésének áttekinthetőbb és ellenőrizhetőbb rendjének biztosítása érdekében a kincstári rendszer továbbfejlesztése és kiterje sztése. A kormány által benyújtott törvényjavaslat ennek keretében a társadalombiztosítási költségvetési szerveket, a nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási központi és területi igazgatási szerveket a kincstári körbe sorolja. Ez a lépés pénzügyi megtaka rítást közvetlenül most nem eredményez, hiszen a társadalombiztosítási költségvetési szervek pénzforgalmi számláját már ma is a kincstár vezeti, ugyanakkor a kincstári körhöz tartozásból igen jelentős információs haszon várható, hiszen a kormány most több mint egy hónapos késéssel jut érdemi információkhoz a tbalrendszerben zajló pénzügyi folyamatokról. A törvényjavaslat e rendelkezéséhez benyújtott módosító indítványt a tb költségvetési szervek kincstári körből történő elhagyását javasolja, de egyúttal el rendelné e szerveknek a kincstári körre vonatkozó szabályok szerinti finanszírozását is. Ez az indítvány azonban nem következetesen érvényesíti a kincstári rendszer fejlesztési programját, ezért a kormány az eredeti álláspontját tartja fenn. Másodszor: az államháztartás alrendszeréhez tartozó szervek egyre nagyobb hányada küzd jelentős mértékű tartozásállománnyal, melynek különleges kezelése a későbbi problémák elkerülése érdekében mindenképpen indokolt. A kincstári biztosi rendszer kiépítése az államháztar tás minden alrendszerében szükséges, így a sajátosságok figyelembevételével, a tisztelt Ház kétharmadának szavazatát kérve, törvényi felhatalmazással a helyi önkormányzati alrendszerben is. Az önkormányzati biztost a törvényjavaslatban szereplő hatáskörrel az önkormányzat testülete nevezné ki. Az e kérdésben benyújtott bizottsági módosító indítvány azonban felpuhítaná ezt a törekvést azáltal, hogy a képviselőtestület mérlegelésére bízva, feltételes módba helyezi az önkormányzati biztos kinevezését; továbbá jogbizonytalanságot is okozhat, mert a módosító indítvány nem határozza meg, hogy a kétharmaddal elfogadásra kerülő törvényi rendelkezés alapján voltaképpen mit is tegyen a képviselőtestület. Az előbbiek mellett a kormány fenntartja a benyújtott javaslatát amiatt is, mert az önkormányzati csődtörvény nem arra ad választ, illetőleg nem azt a problémát oldja meg, melyet az Áht. módosító törvényjavaslata megcélzott.
