Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. december 2 (232. szám) - A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. SEMJÉN ZSOLT (KDNP):
3636 Mindenesetre a fenntartásaink abból erednek alapvetően, hogy ezt a szisztémát nem a civil szervezetek finanszírozására, támogatására találták ki, hanem egyházfinanszírozási szisztémának, és ezért ezt a ruhát lehet átszabni, lehet felhajtani, kiengedni, leengedni, de ezt akkor sem a civil szervezet ekre szabták. A példa, ami inspirálta ezt az egyszázalékos megoldást, nyilvánvalóan az olasz modell volt, azonban ez a modell nem vehető át minden további nélkül, különösebb analógia sincsen a magyar viszonyokkal, sem a történelmi múlt, sem a szociális szi tuáció tekintetében. Egy ilyen finanszírozási szisztéma akkor életképes, hogyha erős középosztály van, erős polgárság, stabil középrétegek. Ezek nálunk nincsenek meg, s egyre brutálisabban nincsenek meg. (19.10) A 4. §ban, a társadalmi szervezetek és az a lapítványok vonatkozásában azt mondja, hogy azok kerülhetnek erre a támogathatósági listára, "amelyet a bíróság magánszemély rendelkező nyilatkozata évének első napja előtt legalább három évvel nyilvántartásba vett, ha alapszabálya, illetve alapító okirata szerint betegségmegelőző és gyógyító, szociális, kulturális vagy oktatási tevékenységgel, az időskorúak, a fogyatékosok, a hátrányos helyzetűek segítésével, a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek, illetve határon túli magyarság támogatásával, körn yezetvédelemmel, műemlékvédelemmel, természetvédelemmel, gyermek- és ifjúságvédelemmel, közlekedésbiztonsággal ténylegesen foglalkozik, feltéve, hogy az említett három év valamelyikében az Országgyűlés által címzetten már támogatást kapott a központi költs égvetésből..." Akkor kérdezem, hogy az olyan típusú alapítvány, mint például a Hazai Termék, Hazai Munkahely Alapítvány, amelyik nyilvánvalóan közcélú feladatot lát el, hiszen a hazai termékeket propagálja és a hazai munkahelyet védi, nem fér bele ebbe a r endszerbe? Hiszen se nem természetvédelem, se nem műemlékvédelem, ráadásul nem is pályázott támogatásért, tehát nem is kapott. Amiből az következik, hogy abszolút közcélú alapítványokat, szervezeteket zár ki ez a szisztéma a társadalmi szervezetek ilyen tí pusú finanszírozásának a lehetőségéből. Tisztelt Ház! Miután ennek a javaslatnak – genezisében – egyházfinanszírozási jellege van – ez a szó egyébként tételesen szerepel is a törvényjavaslatban – , és miután az SZDSZ hasonló témájú, egyházi vonatkozású sür gősségi javaslata bent van az Országgyűlés előtt – amiről holnap fogunk dönteni – , továbbá egy egyszerű módosítással bármikor visszacsempészhetők az egyházak, – az egyházak tiltakozása ellenére is – ebbe a törvénybe, ezért megkerülhetetlennek tartom, hogy az egyházi vonatkozásokkal igenis foglalkozzunk. A szövegnek a 10. §a azt mondja, hogy: "Az egyházakkal, egyházi intézményekkel, szervezetekkel, illetőleg azok által folytatott közcélú tevékenységekkel kapcsolatos kedvezményezés szabályairól külön törvény rendelkezik." Én megértem, hogy itt a kedvezményezés valószínűleg egy terminus technicust jelent, ugyanakkor kétségkívül egy olyan asszociációt sejtet, hogy itt az egyházak valami pluszt kapnak, valami pluszt kérnek. Azt gondolom, hogy senki sem ismeri úg y a társadalomnak a helyzetét, mint az egyházak. Senki sem olyan szolidáris a szegényekkel, mint az egyházak. Ezt bizonyítja a püspöki karnak a körlevele is. Éppen ezért a leghatározottabban ki kell jelentenem, hogy az egyházak, a történelmi egyházak semmi féle pluszra nem tartanak igényt. Semmiféle pluszt nem kérnek. Amit kérnek, az nem más, mint az, hogy a diszkriminációkat szüntessék meg velük szemben. Kérem: a kereszténység mind történelmileg, mind szociológiailag releváns valóság. Lakossági igény alapjá n ha közfeladatokat vállal át, akkor mindenfajta finanszírozás alapjának annak kell lenni, hogy ugyanazon közfeladat átvállalásáért ugyanazt a támogatást kapja meg, mint bármilyen állami vagy önkormányzati intézmény. Mert ha ez nem történik meg, mint ahogy most nem történik meg, és például a közoktatási törvény vonatkozásában egyre brutálisabban nem történik meg, akkor nemcsak arról van szó, hogy egyházi és önkormányzati intézmény között tétetik különbség, hanem arról van szó, hogy gyerek és gyerek között t étetik különbség, mégpedig vallási alapon. Ezért mindenfajta egyházfinanszírozásnak az alapja csak az lehet, hogy ugyanazért az általános iskolai vagy egyetemi
