Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 27 (231. szám) - Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
3562 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon rövid leszek, részben a saját javaslatunkkal kapcsolatban, részben pedig néhány más vitaponttal kapcsolatban, amelyek ma szóba kerültek. Sorra megyek. Az 5. pontban Trombitás Zoltánnak a javaslata nagyon megfontolandónak tűnik számunkra is, és azt gondolom, hogy amit Bihari Mihály ezzel kapcsolatban elmondott, az nem feltétlenül kemény ellenvetés az zal kapcsolatban, amit Trombitás Zoltán mond, hiszen gondoljuk csak végig, hogy a médiatörvénnyel kapcsolatban egy sor olyan testületet hozott létre az Országgyűlés, ahol szintén pártalapon igyekszünk egy semleges testületet létrehozni, és kizárjuk azt, ho gy ott országgyűlési képviselők legyenek. Én azt gondolom, hogy ugyanezt az elvet kellene érvényesíteni. Van nekünk gyakorlatunk abban, gondoljunk más hasonló testületekre is, hogy a pártok küldenek valakit, de az a valaki ne legyen országgyűlési képviselő . Úgyhogy én a magam részéről, anélkül, hogy a frakció nevében tudnék most nyilatkozni, azt gondolom, hogy nekem rokonszenves, legalábbis ennyit mondhatok, Trombitás Zoltán javaslata. Az igazat megvallva ugyanezt mondanám a 8. pontra is. Tudniillik igaza v an Trombitás Zoltánnak abban, hogy a közmédia és a magántulajdonú sajtó között mindenképpen különbséget kell tenni a kezelésében. Na most, azzal én egyetértek, hogy nem lenne szerencsés, ha gyakorlattá válna az, hogy országos napilapok főszerkesztői ülnek itt, de ezt bízzuk rájuk. Ismétlem, rokonszenvezem vele. Nincs a frakciónak ezzel kapcsolatban végleges álláspontja. Ami Sepsey Tamás 9. pontban szereplő javaslatát illeti, ez, mint elhangzott itt már, ez egy megfontolandó javaslat abban az értelemben, hog y előállhat olyan helyzet, amikor általában föl tudunk lépni a főállású képviselőség mellett. Tudom, érthető, hogy vannak, akik ezt képviselik. Csak az nem érthető... Ugye, csodálkozott itt Sepsey Tamás, hogy vajon az újságok miért nem tudnak arról, hogy a z MDFnek ez az álláspontja, mikor ő benyújtotta ezt a módosító javaslatot. Hát azért nem tudnak, mert annak idején, amikor az ötpárti javaslat készült, akkor abban az MDFnek még nem ez volt az álláspontja. És azt az ötpárti javaslatot még ismerjük valame nnyien. Abban az MDFnek az volt az álláspontja, hogy vagy mindenütt, vagy sehol. Ami nem ugyanez. És ami még fontosabb ennél: az MDF mint kormánypárt ennek az ellenkezőjét képviselte. És tessék észrevenni azt, hogy a szabaddemokraták most, kormánypártként , itt a vitában is és a gyakorlatban is ugyanazt képviselik, amit ellenzékben képviseltek. Az MDF viszont kormánypártként, mikor az ő kezében volt a pozíciók osztogatásának a lehetősége, valami egészen mást képviselt, mint amit Sepsey Tamás most ebben a ja vaslatában képvisel. Végül a saját javaslatunkkal kapcsolatban, amely itt értetlenséget váltott ki sokakban: hogy vajon miért különböztetjük meg az állandó bizottság elnökét az összes többi képviselőtől. Nagyon egyszerű a válasz. Azért különböztetjük meg, azért javasoljuk megkülönböztetni, mert ha odafigyelünk egy kicsit a magyar közélet gyakorlatára, akkor látnunk kell, hogy az állandó bizottságok elnökei egy más pozíciót töltenek be a magyar közéletben, mint a többi képviselő. Egy kicsit hasonlót, mint az Országgyűlés elnöke és alelnökei. Hát abból indulok ki, legyen szabad csak a szabaddemokrata bizottsági elnökből kiindulnom: hát azért az itt ülő Mécs Imre képviselőtársunk a honvédelmi bizottság elnökeként rendszeresen a nyilvánosság előtt, belföldön és külföldön, nemzetközi kapcsolatokban képviseli a magyar Országgyűlés egészét. És nemcsak a saját pártját. Ugyanezt elmondhatjuk Eörsi Mátyásról, a külügyi bizottság elnökéről is, aki rendszeresen képviseli a magyar Országgyűlés egészét külkapcsolatokban. É s elmondhatom ezt a gazdasági bizottság szabaddemokrata elnökéről vagy az alkotmányügyi bizottság szabaddemokrata elnökéről is. Tehát tulajdonképpen még inkább, mint az Országgyűlés alelnökei, akik csak itt a Házban képviselik szintén az Országgyűlés egész ét a vitában. Azt gondolom tehát, hogy ez egy nagyon nyomós szempont. Most túl azon, hogy a bizottsági elnökség egy olyan munkaterhet is jelent, ezt látom bizottsági elnök frakcióbeli képviselőtársaimon is, ami nem is teszi reálissá, hogy valaki valami más , komoly kereső tevékenységet folytasson. De hangsúlyozom, a perdöntő számomra az, és ez megkülönbözteti a bizottsági elnököket még a
