Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. szeptember 17 (201. szám) - Dr. Szájer József (Fidesz) - a belügyminiszterhez - "Lehetnek-e még 1997-ben is kényszerbérletek az országban?" címmel - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes):
356 Az ötvenes évek elején évente még 3035 ezer új megbetegedés fordult elő, ám a modern szűrőállomások, jól működő gondozóközpontok eredményesen segítették az egészségügyi szakemberek erőfeszítéseit, a megbetegedéseket szint e a minimumra szorították vissza. Régebben a betegek nyolc hónapot, szükség esetén akár két évet is fekhettek a gyógyintézményekben. Napjainkban az új betegek egy része fellelhetetlen, a kórházakban csak rövid időre kapnak ágyat. Az utókezelés helyett kike rülnek az utcára, ott tovább fertőznek. A legfertőzöttebb réteg a 3050 éves korosztályú munkaképes férfiak. (16.10) A legfertőzöttebb réteg a 3050 éves korosztályú munkaképes férfiak. Egyes megyékben a röntgenkészülékek fele használhatatlan, javításukra nem jut pénz. Sorra zárják be a tüdőgondozókat. A szociális kiadásokat lefaragják. Ezért indokolt a kérdésem: hogyan kívánja megállítani a miniszter úr a morbus hungaricus újraéledését s azt, hogy magunkkal vigyük a fertőzöttséget az Európai Unióba. Tiszte lettel várom államtitkár úr válaszát. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. A kérdésre dr. Kökény Mihály államtitkár úr válaszolt. DR. KÖKÉNY MIHÁLY népjóléti minisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Kedves Képviselő Úr! Igaz, hogy az elmúlt öt évben a tébécés megbetegedések száma emelkedett, de hozzáteszem, hogy nemcsak Magyarországon, hanem több európai uniós országban is. A 4300 új beteg még nem drámai rosszabbodás, de természetesen e z egy figyelmeztető szám. Képviselő úr több ezerre becsüli az ismeretlenül közöttünk élő betegek számát, ezt a szakértők legfeljebb 10 százalékra teszik. Valóban 700 körüli tébécés beteg hal meg évente, de többségüket nem tébécéjük miatt veszítjük el, hane m kísérő betegségeik, májzsugor, szívelégtelenség miatt. Tisztelt Képviselő Úr! 1995ben 164 tüdőgondozó működött az országban és 4800 tüdőgyógyászati ágy. A gondozói hálózat szűkítéséről nincs szó, hogy mennyire nincs szó, csak példaként idézem Szabolcs m egyét, ahol a megye 100 millió forintot fordít a tébécés betegek szűrésére és gondozására, mert ez közismerten az egyik legveszélyeztetettebb megye, és számos önkormányzat, így például a fővárosi is komoly összegeket fordít a röntgenpark felújítására, azon ban azzal tisztában vagyunk, hogy a gondozók technikai felszereltségét központi intézkedésekkel is elő kell segíteni. Ami a szűrővizsgálatokat illeti, ezeknek a sikere nem kapacitásbeli problémán múlik képviselő úr. Az 5060 százalékos részvételi arány jav ítása csak a propaganda eszközeivel növelhető. Az egészségbiztosító ezt a szűrést egyébként térítésmentesen finanszírozza, itt a lakosság fegyelmén múlik a kérdés. A hajléktalanok betegsége sok gondot okoz. Azt már sikerült elérni, hogy a szállásra csak ér vényes szűrővizsgálati lelettel lehet bekerülni. Elméletileg tehát fertőző beteg nem veheti azt igénybe, őket kórházba irányítják. A tuberkolózis egyébként gyógyítható betegség. A modern gyógyszerek birtokában nem kell nyolc hónapot kórházban feküdni. Hadd mondjam, hogy a gyógyítás alapvető szükségletei egyébként biztosítottak. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy az állampolgárok megtegyék azokat a lépéseket - egyébként utalok még egyszer a szűrésre , amit viszont más helyettük nem tehet meg. Köszönöm szépen. ( Taps a kormánypártok padsoraiban.) Dr. Szájer József (Fidesz) - a belügyminiszterhez - "Lehetneke még 1997ben is kényszerbérletek az országban?" címmel ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) :
