Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 27 (231. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása és lezárása - DR. SALAMON LÁSZLÓ (független): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - SEBŐK JÁNOS (MSZP):
3547 DR. SALAMON LÁSZLÓ (független) : Tisztelt Elnök Úr! Géczi József képviselőtársam észrevételével kapcsolatosan szeretném a következőket elmondani. A k oncepció változatlanul átveszi a hatályos alkotmánynak a köztársasági elnök szerepére vonatkozó részét, és szó szerint beépíti a mostani, 29. § (1) bekezdése, ami így szól: "A köztársasági elnök kifejezi a nemzet egységét és őrködik az államszervezet demok ratikus működése felett." Ez a köztársasági elnök szerepe, és nem több. Azontúl külön átveszi a koncepció azt is, hogy a köztársasági elnök bármilyen rendelkezéséhez, intézkedéséhez, egy nagyon szűk kört kivéve, a kormány felelősségvállalása szükséges, teh át a köztársasági elnök politikailag felelősséggel nem tartozik, azaz politikai értelemben felelőtlen. Személyét sérthetetlennek nyilvánítja az alkotmány. Ezzel a konstrukcióval szemben összeegyeztethetetlen az, hogy rendkívüli állapot esetén egy olyan tes tület szavazati joggal bíró tagja legyen a politikai felelősséget nem viselő személy, mint ahogy azt a hatályos alkotmány másképp megoldani akarja, egy olyan szervezetnek, amely gyakorlatilag igen széles felhatalmazással rendelkezne rendkívüli állapot eset én. Ez teljesen idegen és elfogadhatatlan elem, és ez nem tartható fenn az új koncepció szabályozásában. Tehát itt nem hatáskörelvonásról van szó, hanem egy olyan megoldásnak a kiküszöböléséről, ami szemben áll az alkotmány egészének a szellemével. Egyéb ként a koncepcióban az, hogy a köztársasági elnök a Honvédelmi Tanácsban ott van, tanácskozási joggal részt vesz, ezt a koncepció átveszi vagy megoldja, ezt fenntartja, de szavazati jogot és ilyenformán politikai felelősséget nem ruház rá, és nem is ruházh at, mert az abszolút helytelen és hibás megoldás lenne. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Sebők János képviselő úrnak, MSZP. SEBŐK JÁNOS (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Az alkotmánykoncepció általános vitájá nak második fordulójában már nem adtam be módosító javaslatokat, feleslegesnek tartottam, hiszen az elsőben 16 módosítást beadtam, és ebből egyet fogadott el az előkészítő bizottság. Most azt a módszert választottam – mivel ezeket nem tudtam megindokolni a z általános vitában, mert nem tudtam részt venni – , hogy ebből néhány, általam nagyon fontosnak vélt javaslatot kiemelek, és megpróbálok Bihari képviselőtársam kéréséhez igazodni, hogy ezt indokoljam is. Mielőtt azonban megtenném, egy általános észrevételt azért szeretnék tenni, mert én nagy örömmel fogadtam az általános szabályozási elvekben két mondatot. Az egyik: "A szövegezésnél törekedni kell a normatív megfogalmazásra, deklaratív szabályok csak kivételképpen kerüljenek az alkotmányba." És a második mo ndat: "Törekedni kell továbbá a jogi és a nyelvi pontosságra, valamint a közérthetőségre." E második mondattal kapcsolatosan azért megjegyezném, hogy a koncepcióban elég sok a fogalomzavar, az egymásnak ellentmondó meghatározás, és van egy rész, amit itt m ár érintettek, de én csak példaként említek majd a végén: a rendkívüli helyzetek bizony, bizony, nem kellő alapossággal került kidolgozásra. Ezt állíthatom, és majd indokolni fogjuk, amikor a honvédelmi bizottságban erre sor kerül. A köztársasági elnök rés zéről a harmadik fejezethez teszem meg az első észrevételt. Nem abban a tekintetben, ahogy ezt a honvédelmi bizottság vitatja, hiszen majd szintén ott sort kerítünk erre, hanem két olyan észrevételem van, amely – véleményem szerint – meggondolásra kell hog y késztesse a bizottságot. Hiszen felmerül az a kérdés – és ez a III. fejezet 3. pontjában van – , hogy az előkészítő bizottság miért akar egy – véleményem szerint – Országgyűlésre tartozó jogkört az Alkotmánybíróságnak átadni? (15.00) Arról van szó, amikor a köztársasági elnök törvényt vagy alkotmányt sért, akkor a felelősségre vonást az Alkotmánybíróság kezdeményezze, amikor megállapította természetesen, hogy megtörtént ez a jogsértés. Megérteném akkor, ha a köztársasági elnököt nem az Országgyűlés választ aná. De a
