Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 27 (231. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. TROMBITÁS ZOLTÁN (Fidesz):
3522 nem vagy alig kívánnak csak változtatni, tehát tulajdonképpen a jelenlegi szövegnek a hozzáidomításáról van szó az új koncepcióhoz. Van azonban néhány pont, ahol még üres ez a koncepció. Három ilyen pontra gondolok. És bár a Fi deszMagyar Polgári Párt támogatja ezt a koncepciót, azt jeleztük és jelezni kívánjuk, hogy ennek a három pontnak a kitöltése – a normaszöveg megalkotásánál – mindenképpen fontos. Az egyik ilyen pont a választásokkal foglalkozó fejezet. A másik ilyen pont a népszavazással kapcsolatos, a harmadik pedig tulajdonképpen a közigazgatási rendszer, önkormányzati rendszer, amely nem teljesen kitöltött a mi véleményünk szerint. Ezt mindenképpen rendezni kell majd a normaszöveg megalkotásánál. Azt gondolom, a közelmú lt néhány politikai eseménye sajnálatosan nem megkerülhető a koncepció vitája során, mert ezek befolyással lehetnek mind a kormányzati oldal, mind az ellenzék egymással szemben tanúsított bizalmára vagy bizalmatlanságára, amelyek majd a szavazáskor – akár az alkotmányelőkészítő bizottságban, akár a plenáris ülésen – befolyásolhatják a végeredményt. Rátérve konkrétabban a koncepció egyes részeire, és itt talán az első üresebben hagyott résszel kívánok foglalkozni, a választásokkal. Ez a koncepció negyedik, az állammal foglalkozó részének első fejezete, amely foglalkozik a választásokkal, ez a rész a Fidesz erőteljes támogatásával került be a koncepcióba, azonban csak nagyon kevés konkrétumot mond. Mi szeretnénk, hogyha sokkal több konkrét állítást fogalmazna meg – legalább a normaszövegben – az alkotmány. A bő lére eresztett alkotmányok, tehát a hosszabb, több oldalban megírt alkotmányok többsége részletesebben szabályozza a választások garanciáit és szabályait, de több rövid és szűkszavú alkotmányt, is részl etesen belemegy a választások szabályozásába. Tehát azt gondolom, mi sem kerülhetjük meg ezt a kérdést, mindenképpen foglalkoznunk kell majd vele. Nem véletlen ez, hogy ilyen komoly súlyt igyekszünk fektetni ennek a kérdésnek a megoldására, ugyanis akik vá lasztójoggal foglalkoznak, azok tudják azt, hogy ugyanolyan szavazatleadás mellett – különböző választási szisztémák alkalmazásával – a legkülönbözőbb választási végeredmények születhetnek. Tehát az a megfogalmazás önmagában, amit a koncepció tartalmaz, ho gy a vegyes választási rendszer megtartására törekszik az új alkotmány, ez önmagába véve még nem sokat mond, hisz a vegyes választási rendszer nagyon sokféle lehet, nagyon sokféle megoldásokat lehet alkalmazni; kezdve a német rendszertől, amely teljesen ar ányos képviseletet tud biztosítani, egy egészen más vegyes rendszerig, amelyik még a magyar rendszernél is lényegesen nagyobb torzításokat képes belevinni a rendszerbe – nem biztos, hogy elegendő ez a szűkszavú megfogalmazás. A jelenlegi alkotmány szerint, és ezt az új koncepció is rögzítené, a minden szavazat egyenlőségének az elvét. Azonban ez ma sem érvényesül. Nem egyenlőek a szavazatok több szempontból sem, egyrészt azért, mert a jelenlegi választójogi törvény szerint a választókerületek, amelyből 176 van Magyarországon – az egyéni választókerületekből – , kormányrendelet rögzíti ezen választókerületeknek a pontos területi kijelölését és székhelyét. A törvény maga csak néhány elvet fogalmaz meg, hogy mit kell figyelembe venni, de igazából komoly kényszer ítő eszköz nincs a törvényben megfogalmazottaknak a keresztülvitelére. Így fordulhat elő, hogy van Magyarországon 80 ezresnél nagyobb lakosságú választókerület, és van olyan, amelyik csak alig haladja meg a 30 ezreset. Ebből nyilvánvalóan az fakad, hogy az ott lakó polgároknak nem egyenlő a választójoguk, és ezt a rendszert természetesen így nem tudjuk támogatni. (13.00) Egy példával élve: még 1990ben az akkori Némethkormány, amikor rendeletében rögzítette a jelenlegi választókerületeknek a határait, pél dául Csepelen két választókerületet alakított ki, és evvel nagyjából egyforma lakosságú, 70 ezer fölötti lakosságú például Baranyában a mohácsi
