Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 27 (231. szám) - Bejelentés a bírák, az ügyészek, a bírósági és ügyészségi dolgozók előmeneteléről szóló 1990. évi LXXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat visszavonásáról - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1997. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának megkezdése - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SCHWARCZ TIBOR (MSZP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDNP):
3506 Nos, először is sokkal jobban sikerült az idei évben a keresetcsökkentés, mint ahogy a kormány tervezte. Természetesen ennek következtében a törvénynek megfelelően a nettó átlagkeresetnövekedés arányában 0,5 százalékot kellett emelni a nyugdíjakon, ebből következik, hogy micsoda csoda: megtaka rítás keletkezett a nyugdíjrendszerben idén. Nos, tisztelt képviselőtársaim, az a kérdés, vajon a következő évi nettó átlagkeresetkiáramlást hogyan prognosztizálja a kormány, és vajon a jövő évi inflációt hogyan prognosztizálja. A nyugdíjrendszerrel kapcs olatban még egy kérdés van. Halljuk – kimondták : januártól 19,5 százalékos nyugdíjemelést tervez a kormány. Valóban, ennek megvan a fedezete a költségvetésben. De mihez igazodik ez a 19,5 százalék? A törvény szerint az előző évi nettó átlagkeresetkiáram lás mértékével kell emelni a nyugdíjakat. Ez az adat még nincs meg, tisztelt képviselőtársaim, legalábbis csak becslésen alapul. Még egy kérdés. Tegnap itt a miniszterelnök úr azt mondta, hogy ebben a nyugdíjemelésben benne van az energiaárellentételezés. Most akkor miről szól ez a nyugdíjemelés? A törvény szerint kötelező nyugdíjemelésről vagy az energiaárellentételezésről? Nem ártana, ha tisztáznák egymásközt, hogy legalább ne beszéljenek el egymás mellett. (Közbeszólás az MDNP padsoraiból: Úgy van!) De a legárulkodóbb az, ami az egészségüggyel történik, tisztelt képviselőtársaim. Én azt hiszem, már nagyon sokszor mondtam el, hogy ez elfogadhatatlan, ami itt történik. De most itt adatokban és szövegben is megtaláljuk – igaz, hogy a szövegben nagyon finom an elbújtatva, ehhez fantasztikus szakértelme van a kormánynak, hogy az igent nemként írja le egy lapra : "Az egészségügy átalakításának alapvető célja az egyensúlyi követelményeknek megfelelő források felhasználásával kielégítő feltételeket biztosítani a népesség egészségügyi állapotának javításához." Nagyon érdekes mondat, nagyon jó, folytassuk csak tovább! "1997ben e területen a legfontosabb feladat a szükségletek és ellátási lehetőségek közötti különbségek mérséklése." Vajon, tisztelt képviselőtársaim , hogy is történik ez? Miután a szükségleteket nem tudjuk mérsékelni, mérsékeljük az ellátási lehetőségeket. "A változás lényege az – ez további idézet – , hogy a mennyiségi kínálat szűkítésének eredményeként – és itt feketénfehéren megmondja – a felszabad uló források felhasználásával javuljon a szolgáltatások színvonala." Na most itt csak egy baj van, hogy nem lesznek felszabaduló források. Úgyhogy se a színvonal nem javul, se többletforrás nincs, viszont leépítünk. Nagyon érdekes az utolsó mondat: "Emelle tt a szervezettség javulásával a költséghatékony gazdálkodás keretei között fedezet legyen teremthető az egészségügyben dolgozók bérhelyzetének további javítására." Érdekes megfogalmazás. Miért? Eddig javult? Én úgy tudom, hogy az elmúlt két évben az egész ségügyi dolgozók bérhelyzete jelentősen romlott. Mit jelent az, hogy további javítás, tisztelt képviselőtársaim? De érdekes! Hol vannak ennek a forrásai? Miből fog ez megtörténni? Nagyon érdekes, hiszen – nemcsak én mondom, az Állami Számvevőszék is – , hogyha alaposan megnézzük azt az anyagot, amit itt elénk tett a kormány a költségvetési törvényben, akkor azt fogjuk találni, hogy valójában a gyógyítómegelőző ellátásra fordítható kiadások, tisztelt képviselőtársaim, 11,3 százalékkal növekednek. De ben ne van ebben a törvényben, hogy igen, az előirányzat tartalmazza a közalkalmazotti törvény hatásait, a 17 százalékos várható béremelést, a 29 százalékos dologi emelkedést. Ennek az átlaga 19 százalék, tisztelt képviselőtársaim. Nos, 11,3 százalékos növeked és tartalmazza a 19 százalékot, mondja a kormány. Érdekes számítás, szeretném látni ennek a végeredményét, azt hiszem, fogom, valamikor jövő nyáron a pótköltségvetésben, amikor megint bevallja a kormány, mint ami az idén tavasszal meg most ősszel történt; azt mondta, hogy benne van a költségvetésben, most meg azt mondja, hogy nem volt benne, mégiscsak pótköltségvetésre van szükség. Ez most itt van, szám szerint bekódolva. Én tudom, hogy itt azt mondják, és az van beírva a költségvetésbe, hogy a leépítések k övetkeztében előálló megtakarítások. A kérdés azért érdekes mert egy: nem is tudhatják még, hogy mennyi lesz a megtakarítás, tisztelt képviselőtársaim, tudniillik fogalmuk nincs arról, hogy a törvény végrehajtásának eredményeképp
