Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 27 (231. szám) - Bejelentés a bírák, az ügyészek, a bírósági és ügyészségi dolgozók előmeneteléről szóló 1990. évi LXXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat visszavonásáról - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1997. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának megkezdése - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. SZILÁGYINÉ CSÁSZÁR TERÉZIA (KDNP):
3490 Csendben tönkreteszi a kormány a mozgó szakorvosi szolgál atokat is, hisz támogatásuk még az ideit sem fogja elérni. Minden hatástanulmány nélkül, nem beszélve az egészségügyi állapotban bekövetkező változásokról, az utazási költségtérítések növekedéséről, hisz azok, akik erre a szakorvosi konzíliumokra rosszul m egközelíthető településeken rászorulnak, most tömegközlekedési eszközt igénybe véve fogják csupán csak elérni. Állandósul hazánkban a vérellátási zavar, életmentő műtétek maradnak ma már el emiatt. Ugyanakkor csak 8 százalékkal fognak nőni az erre fordítot t kiadások. Miért? A mentés, betegszállítás 21,5 százalékkal nő, aminek tulajdonképpen örülhetnénk is, ha nem tudnánk, hogy ellenőrizhetetlenül nőnek ebből az összegből az alternatív betegszállítás mentésköltségei, ellehetetlenítve az Országos Mentőszolgál at működését. Vagy a különlegesen nagy értékű műszerekkel végzett vizsgálatok, mint például a komputertomográfiai kiadások 43,1 százalékkal, a művesekezelés költségei 38,9 százalékkal fognak nőni. Tulajdonképpen örülhetnénk neki. Mi ebben a problémánk? Hát ez a baj, hogy ez az a kör, ahol erősen dominálnak a vállalkozások, kiknek magasabb költségeit, valamint a befektetett eszközök amortizációját, profitját fedezni kell. Mindezt törvényellenesen és persze a negatívan értelmezett szektorsemlegesség keretében a koalíciót támogató érdekcsoportok igényeinek megfelelően. Közben az ellátás többi része ebbe belenyomorodik, mert a szűkös források allokációja nem a szakmai igényeknek megfelelően, hanem sajnos ilyen érdekek mentén történik. De nevetséges, ami a házi s zakápolás területén uralkodik. Az idei 600 millió forint semmire sem volt elég, ezért szétosztása csak az év vége felé kezdődött meg. Jövőre 8 százalékkal fog nőni, ami az idei szinten tartást sem teszi lehetővé. Mi lesz a következménye? Nem lesz országos szolgáltatás, hisz csak a lakosság töredéke számára marad elérhető. Hol marad a struktúraváltás keretében utcára került betegek otthoni ellátása? Az aktív fekvőbetegek ellátásának finanszírozására csak 10,7 százalék növekedés áll rendelkezésre. A következm ények? A pénzt kivonják a fekvőbetegellátásból, konzerválják ott a pénzügyi nyomort ugyanannyi beteg ellátása mellett. Hát körülbelül így néz ki a struktúraváltás Hornkormány módra. A kórházi elbocsátások esetén szükséges végkielégítésre 3,5 milliárd for intot szánnak, ami először mutatja meg igazán, hogy körülbelül 10 ezer dolgozó, orvos, nővér és egyéb alkalmazott elbocsátását tervezi a kormány. A működési költségvetésnövekedés 17 százalék, jelentősen meghaladja a működő egészségügy költségvetési növeke dését. A törvénytervezet például szabályozza, hogy a két alap együttesen, de eltérő mértékben összesen 75 milliárd forint összegig kamatmentes hitelt vehet fel a kincstári egységes számláról. Efölött a mindenkori jegybanki alapkamat szerinti összeget kötel es megfizetni. Hogy ez sok vagy kevés, arról az előterjesztő hallgat, csupán annyit jegyez meg, hogy az összeg a magasabb kiadási főösszeg ellenére szinten marad. De például a tervezet a gyógyítómegelőző ellátások esetén az alap kezelőjének olyan jogosítv ányokat ad, hogy igény esetén átcsoportosíthat szabadon, amit a költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben majd részletesen indokolnia kell. Mi azt már korábban is kifogásoltuk, mert kontrollálatlan jogokat ad az alap kezelőinek, hogy kényükkedvük szer int átcsoportosítsanak. Mi van, ha az indoklást év végén nem fogja a parlament vagy jövő tavasszal elfogadni? (10.20) (Az elnöki széket dr. Kóródi Mária, az Országgyűlés alelöke foglalja el.) Semmilyen következménye nem lesz, a dolog megtörtént. Ezért ismé telten kijelentjük, hogy számunkra ez elfogadhatatlan. De komoly aggodalomra ad okot, hogy a tervezet teljesen lazán bevezeti a csoportpraxisfinanszírozást anélkül, hogy azt meghatározná. Nem lehet tudni, hogy több háziorvos állhat össze és nyújthat szake llátást, vagy más szakorvosokkal összefogva szolgáltathatja ugyanezt.
