Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 27 (231. szám) - Bejelentés a bírák, az ügyészek, a bírósági és ügyészségi dolgozók előmeneteléről szóló 1990. évi LXXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat visszavonásáról - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1997. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának megkezdése - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. SZILÁGYINÉ CSÁSZÁR TERÉZIA (KDNP):
3488 hisz b e sem kerülhet már a kórházba. A deficit ismét súlyosan fog jelentkezni, permanens feszültséget okozva állampolgárnak, orvosnak, gyógyszerésznek és finanszírozónak. Erre persze egy válasz lesz, amit már most is hangsúlyoz a Pénzügyminisztérium, nőni fognak a lakossági terhek. Igen, de nem 6,5 százalékkal, hanem ennek a többszörösével. Tovább fog nőni azon családok száma, akiknek napi gondot fog okozni a gyermekeknek kiváltott gyógyszer, azoknak a nyugdíjasoknak a száma, akik nem tudják kiváltani felírt rece ptjeiket, és súlyos betegen, rettegésben várják állapotuk rosszabbra fordulását. Mindez a szociálisan érzékeny kormány gondos szakmai munkája következtében lesz a jövő évnek is meghatározó társadalmi jelensége, ha a parlament most felelősen ezt nem akadály ozza meg. Ki a felelős azért, hogy az idei második, szégyenteljes nyugdíjemelés után is tovább fog romlani a nyugdíjasok helyzete, hisz az emelés tervezett mértéke – még ha jól hangzik is a 19,5 százalék – nem fogja elérni a magasabb infláció mértékét, ami hihetetlenül nehéz, leszakított helyzetbe hozza a nyugdíjasok széles tömegeit. Mindez megfűszerezve a korábban már említett gyógyszeráremeléssel, villany, gáz, közüzemi díjak emelésével. Ez a költségvetési javaslat, amit a kormány összeállított és a par lamentnek benyújtott, nagyon nehéz évet jósol Magyarország öregeinek, ezt azonban nem érdemlik meg. Figyelemreméltó, hogy folytatódik a már olyan sokszor kritizált vagyonfelélés gyakorlata is, hiszen a törvényjavaslat készítői több mint 9 milliárd forintot szánnak erre a célra. Felelőtlen gyakorlat, hiszen a vissztehermentesen átvett vagyonból csak 350 millió forintot terveznek bevétel gyanánt. Hová fog vezetni ez a gyakorlat, milyen hatással lesz később az alapok likviditási helyzetére. Joggal vetődik fel a kérdés, hogy ilyen vagyonkezelési gyakorlat láttán kelle még ingyenes vagyonjuttatás az önkormányzatoknak? De az is látszik persze, hogy megpecsételődött az önkormányzatok sorsa, hiszen a jövőre lejáró mandátumuk új önkormányzatok megalakítását tennék s zükségessé. Az ezzel kapcsolatos kiadás azonban egyik alap költségvetésében sem szerepel. A kormány tehát döntött, a költségvetési tervezetbe burkolózva elrendezte az önkormányzatok sorsát. A kereszténydemokraták véleménye szerint ez a törvényjavaslat átgo ndolatlan, szakmailag nem kellően előkészített, az utóbbi hetek parlamenti vitái miatt már sarokszámaiban sem illeszkedik az előterjesztő megalapozatlan szándékaihoz, ezért tárgyalásra alkalmatlan. Ezért arra kérjük tisztelettel a kormányt, hogy vonja viss za, és egy új, a realitásokhoz és a társadalmi elvárásokhoz jobban illeszkedő változatot nyújtson be a Háznak tárgyalásra. De nézzünk most a költségvetéstervezetből néhány elemet, amelyekkel kapcsolatban nekünk, kereszténydemokratá knak komoly aggályaink vannak, és számtalan, természetesen tudom, megválaszolatlanul maradó kérdéseink fogalmazódnak meg. Vizsgáljuk meg a Nyugdíjalap bevételi oldalának egyes tételeit, összehasonlítva az idei benyújtott pótköltségvetési adatokkal! 1996ho z képest a munkanélküliellátás és a munkanélkülijáradék után 1997re 150 millió forinttal kevesebb bevételt terveztek. Megkérdezem tisztelettel az előterjesztőt, hogy ezt mi alapozza meg? A kinnlévőségek behajtása és a rendkívüli behajtás összesen 25,2 m illiárd forinttal szerepelt az idei pótköltségvetésben. Jövőre 41 százalékkal kevesebbet állított be erre a célra az előterjesztő, miközben szlogenek folynak arról a kormány politikusai részéről, hogy szigorítani fogjuk a behajtást. (10.10) Akkor meg kell kérdeznem, hogy miért csökken 41 százalékkal? Kamat- és hozambevétel idén 3 milliárd forint. Jövőre csak 3,2 milliárd forint, az emelkedés 8 százalék. Ezért annál jobb pénzügyi pozíciókat vár hivatalosan is el a Pénzügyminisztérium. Vagy csak ilyen színvon alú vagyonkezelésre képes az önkormányzat? Akkor ezt ki kell mondani. Ha változnak a szabályok, mi lesz a most nem szereplő, de eddig létezett keresztfinanszírozás sorsa?
