Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 27 (231. szám) - Bejelentés a bírák, az ügyészek, a bírósági és ügyészségi dolgozók előmeneteléről szóló 1990. évi LXXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat visszavonásáról - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1997. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának megkezdése - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
3480 kormánynak elég lett volna csak az ÁSZjelentésre támaszkodnia, már ilyen szarvashibákat nem követett volna el. Az 5. és 10. §ban az alapok tartalékait eltérő formában és tartalommal mutat ták ki, így a nyugdíjalap és az Egészségbiztosítási Alap tartalékai összehasonlíthatatlanok, és ezért a Független Kisgazdapárt szerint értelmezhetetlenek is. Ráadásul nem vezették át az 1996. évi pótköltségvetésnek a vagyonértékesítésre vonatkozó döntéseit , pedig 1996ban az Egészségbiztosítási Alapnak 2,1 milliárd forintot, a Nyugdíjbiztosítási Alapnak pedig 2,9 milliárd forintot, illetőleg ilyen értékű vagyont kellene értékesítenie a hiány mérséklése szempontjából. A 17. § ellentmondásban van a 29. § rend elkezéseivel, mert míg a 17. § mint túlléphető behajtás összértékének forintelőirányzatáról rendelkezik, a 29. § azt mondja, hogy a kétszázalékos szabály a nyugdíjbiztosítónál 50 millió forintig, az egészségbiztosítónál pedig 500 millió forint ösztönzési összegig alkalmazható. Az előirányzatok értékelését illetően rá kell arra mutatnom a Független Kisgazdapárt nevében, hogy megint teljes egyensúly látszatát igyekszik kelteni a tbköltségvetés: a kiadás és a bevétel egyaránt 1,145 milliárd forintban nyert m eghatározást. Amint már a beszédem kezdetén rámutattam – de úgy gondolom, nem árt ismételten rámutatni csupán emlékeztetőül – , 1995ben nullszázalékos hiányt tervezett a kormány, és lett 43 milliárd forint; '96ban az említett 17,8 milliárd forint helyett, attól függ, hogy a pótköltségvetéssel vagy anélkül számolome: pótköltségvetéssel "csak" – idézőjelben mondom – 50 milliárd, anélkül 6070 milliárd forint; és úgy gondolom, 1997ben megint jelentős hiány várható a kormányzati előterjesztéssel szemben. Enn ek összegét a Független Kisgazdapárt előre 40, usque 50 milliárd forintra prognosztizálja. Rendkívül sajnálom, de az eddigi előrejelzéseink is mindig beváltak. Ez is pontosan követhető lesz, hogy úgy lesz, ahogy azt a Független Kisgazdapárt állítja. Az eltérés oka egyértelműen az ismétlődően irreális tervezés, hiszen ha veszem a bevételeket, akkor a járulékbevételek állandóan teljesíthetetlenek. Például '96ban a tervezett 853 milliárd forinttal szemben 840 milliárd forint fog befolyni, '97ben a járu lékbevételeket 232 milliárd forinttal, tehát 27 százalékkal akarják növelni. (9.30) Ebből 89 milliárd forintot tesz ki az egészségügyi hozzájárulás bevezetése, a járulékalapnövelés – például a honoráriumok esetében – és az egyéni járulékok fizetési hatásá nak az emelése: eddig napi 2500 forint jövedelemig kellett járulékot fizetni, ezután napi 3300 forintig. Ez a körülbelül 90 milliárd forint további sarc tervezete, ugye itt utalok Sarkadiné Lukovics Évának a beszédére, aki azt mondta, hogy tovább a sarcok nem tervezhetők, akkor nagyon kár, hogy miért tervezték be ezt a 90 milliárdot. A Kisgazdapárt ezt elfogadhatatlannak tartja, de ez is csak részben lesz behajtható, ezt viszont 100 százalékos biztonsággal előre állítom. Ezzel a feketegazdaságot gerjesztik, ez is világosan prognosztizálható, illetőleg a kintlévőségeket növelik, a tényleges bevételek tehát kisebbek lesznek, ez is világosan látható. A munkáltató táppénzhozzájárulás tervezete ugyancsak teljesíthetetlen a Független Kisgazdapárt prognosztíciója szerint, de ez már évek óta így van, hiszen '97ben az ÁSZ szerint az e címen az előirányzott 12 milliárd forint helyett legfeljebb 3 milliárd forint bevétel várható, a kintlévőségekből 27 milliárd forintot akarnak behajtani. Ezt külön ösztönzik a teljesít hetőség érdekében. Ugyanakkor tovább nő a kintlévőség. Hogy ez milyen elképesztő arányú, hadd ismertessem ismét azt a táblázatot, amelyet már képviselőtársaim elé tártam. '88 év végén a tb kintlévősége 10 milliárd forint volt, ez '89ben 11 milliárdra emel kedett, 1990ben 21 milliárdra, '91ben 53 milliárd forintra nőtt, '92ben 92 milliárd forintra, '93ban már 149 milliárd forintra növekedett, a '93ról '94re terjedő évben 190 milliárd forintos csúcsot ért el, '95ben ezt a csúcsot is tovább döntötték 23 0 milliárddal, ebben az évben pedig, messze minden csúcsot meghaladva, csupán a VI. 30áig terjedő időre 250 milliárd forint a kintlévőség. És miközben a kintlévőség ilyen elképesztő módon nő, ugyanakkor 100 milliókat fizetnek ki a behajtás ösztönzésére, í gy például 1996ban 600 millió forintot. Engedjék
