Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 26 (230. szám) - Az atomenergiáról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - SZALAY GÁBOR (SZDSZ):
3450 Az ajánlás 67. §ban a környezetvédelmi bizottság új 8as és 9es kieg észítést javasolt. Ez is a nukleáris létesítmények biztonságának növelését, a kutatásfejlesztési tevékenységek költségeinek az engedélyes terhelő részét fogalmazza meg. Ezzel is elősegítve azt, hogy az engedélyes minél inkább és minél többet tegyen meg an nak érdekében, hogy az alkalmazás során a biztonságot fokozza. A vita e szakaszában elsősorban ezekre a bizottsági módosító ajánlásokra szerettem volna fölhívni a figyelmet. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Mivel további felszól aló nem jelentkezik, a vita e szakaszát lezárom. Tisztelt Országgyűlés! A részletes vita második szakaszát nyitom meg az ajánlás 79116. pontjainak megfelelően. Megkérdezem képviselőtársaimat kíváne valaki szólni a vita e szakaszában? Megadom a szót Szala y Gábor képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. SZALAY GÁBOR (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök úr. A vita e szakaszához kapcsolódóan két olyan nagyon lényeges módosító indítványról szeretnék beszámolni, és képviselőtársaim támogatását kérni majd a hat ározathozatal során, mely módosító indítványokat a gazdasági bizottság fogalmazott meg a gazdasági bizottságban lefolytatott viták eredményeként. Mind a két módosító indítvány rendkívül lényeges területeit rendezi az atomenergiáról szóló törvénynek. Az egy ik módosító indítvány arról rendelkezik, hogy nukleáris létesítmény létesítése során, illetve tulajdonjogának átadása során mik az Országgyűlés és mik a kormány jogosítványai. Több képviselő módosító indítvány is érkezett arra vonatkozóan, hogy tulajdonkép pen mind a létesítés, mind a tulajdonjog átadást minden nukleáris létesítmény esetében országgyűlési hatáskörbe szeretne vonni. Ez nem igazán támogatható jó elképzelés, hiszen gondoljunk csak bele abba, hogy például egy létesítés során, hogyha országgyűlés i jóváhagyáshoz, és nem előzetes elvi engedélyhez kötjük a létesítést, akkor az országgyűlési jóváhagyás egyúttal azt is jelentené, hogy tulajdonképpen értelmét vesztené a további hatósági felügyelet. Az Országgyűlés elvi hozzájárulása viszont szükséges, d e nem elégséges feltétel, és ebben az esetben további hatósági jóváhagyási lépcső bekapcsolható. Így végül is a gazdasági bizottság által támogatott javaslat lényegében azt jelenti, hogy meglévő nukleáris létesítmény tulajdonjogának átadásához a kormány el vi hozzájárulása kell, ez egyébként így konformatív a privatizációs törvénybe foglaltakkal is. Ezzel szemben új nukleáris létesítmény és radioaktívhulladéktároló létesítéséhez viszont az Országgyűlés előzetes elvi hozzájárulása kell. A másik lényeges módo sító indítvány, amit a gazdasági bizottság fogalmazott meg, az tulajdonképpen a benyújtott törvényjavaslat egyik legnagyobb hiányosságát van hivatva javítani és megszüntetni, ugyanis a törvényjavaslat, az eredeti törvényjavaslat, ami elénk került, nem fogl alkozott az Országos Atomenergia Bizottság feladat- és jogkörével. (20.10) Ezt az általános vita során több képviselőtársunk is észrevételezte, illetve szóvá tette, ezért tehát egy vadonatúj egész fejezet beiktatásra került a gazdasági bizottsági módosító indítvány nyomán, vagy beiktatásra fog kerülni, és ez tulajdonképpen részletesen rendelkezik az Országos Atomenergia Bizottság felállásáról, tevékenységéről, jogosítványairól. A lényege mindennek az, hogy az Országos Atomenergia Bizottság hármas feladatkö rrel fog rendelkezni: döntéselőkészítő, koordináló és ellenőrző szerepköre lesz, ezeknek a kibontása megtalálható a gazdasági bizottsági indítványban. Ez tehát lényeges feladatköröket ad ugyan az OABnak, de semmiképp sem bíz rá hatósági jogköröket. Rögzí ti a bizottsági módosító indítványunk, hogy az OAB – azaz az Országos Atomenergia Bizottság – elnökét a kormány tagjai közül a miniszterelnök nevezi ki, valamint rendelkezik arról, hogy az OAB tagjai a hatósági feladatokat ellátó minisztériumok és központi közigazgatási szervezetek vezető tisztségviselői lesznek.
