Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 26 (230. szám) - Gyimóthy Géza (FKGP) - a művelődési és közoktatási miniszterhez - "Elherdált pécsi egyetemi kollégium" tárgyában - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - GYIMÓTHY GÉZA (FKGP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SZABÓ ZOLTÁN művelődésügyi minisztériumi államtitkár:
3390 ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Gyimóthy Géza úr, a Független Kisgazdap árt képviselője interpellációt nyújtott be a művelődési és közoktatási miniszterhez "Elherdált pécsi egyetemi kollégium" tárgyában. Gyimóthy Géza képviselő urat illeti a szó. GYIMÓTHY GÉZA (FKGP) : Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitk ár Úr! A pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Szalay Lászlóról elnevezett 80 fős Rákóczi úti volt kollégiuma Pécs belvárosának egyik elhagyatott épületévé vált. A jogász és közgazdász hallgatók kedvelt, családias, alagsori klubokkal, oktatási célokra elők észített tetőtérrel rendelkező volt otthonára pusztulás vár. Az épület homlokzati ablakainak egy része már nyitottan bámul a szemközti Konsum Áruházra, a felgazosodott hajdani virágos udvar a rágcsálók hadának ad menedéket. A fiatalos, egyetemistákhoz illő hangulatot vésztjósló néma csend váltotta fel. A pécsi egyetemi lapban már 1996. május 8án "In Memoriam Szalay László" mottóval megjelent a "Záróra hajnali négykor" című cikk, mely a hallgatók megdöbbenését, felháborodását fejezte ki az épület tervezett sorsát illetően, a következők szerint. A közgázos és jogász hallgatók között csak "kisszalay" néven ismert intézmény kollégiumként 1996. július 1jével befejezi egyetemi pályafutását. Ezzel már korábban is riogatták az ott lakó 80 egyetemistát, de úgy igaz án senki nem vette komolyan. A március 27én este rendezett kollégiumi gyűlésen aztán megtudták. Az egyetem vezetése döntött, nekik menniük kell. A hangulat, talán éppen az elhangzottak miatt, nem volt éppen barátságos, csak akkor oldódott kissé a hallgatóság, mikor a válaszadó még ugyanabban a mondatában megcáfolta önmagát. A legfontosabb kérdés – úgy érezzük – megválaszolatlan maradt. Miként kívánja az egyetem vezetése a kollégium bezárásából – bérbeadásról vagy esetleges eladásról hallottunk – adódó helycsökkenést kompenzálni? E vészkiáltás ellenére a magyar állam tulajdonát képező ingatlant az egyetem az érintett karok vezetőinek tudtával egy pécsi kftnek adta el, és ezzel 80 egyetemi hallgató kiemelkedő színvonalú kollégiumi elhelyezésének l ehetőségét megszüntette. Az ingatlant megvásárló Castor Kft. az épületet el sem foglalta, hanem "Utolsó lehetőség Pécs szívében" cím alatt a helyi sajtóban megvásárlásra felajánlotta üzletek, parkolóhelyek, vendéglátó egységek s a többi céljára. Tisztelt Á llamtitkár Úr! Közismert, hogy a felsőoktatási intézményekben tanuló hallgatók szociális helyzete tragikus. A költségvetésből gazdálkodó szerveknek, így az egyetemeknek is alapvető kötelessége a szociális gondok enyhítése. A jelenleg hatályos szabályok sze rint, az állam tulajdonában lévő vagyon csak meghatározott eljárás eredményeként kerülhet magántulajdonba. A Rákóczi úti kollégium az állam tulajdonát képezi, csak annak kezelési joga illeti meg az egyetemet. Ezért kérdezem önt, mint a felügyeleti szerv ve zetőjét: kinek a tulajdona jelenleg a Pécs, Rákóczi úti ingatlan? Ki a felelős azért, hogy az épület ma üres és elhagyatott? Ki téríti meg annak a 80 hallgatónak a kárát, akik elhelyezésükről másképpen és jóval magasabb költségen voltak kénytelenek gondosk odni? Kezdeményeztéke önök a felelősségre vonást? Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációra Szabó Zoltán államtitkár úr válaszol. DR. SZABÓ ZOLTÁN művelődésügyi minisztériumi ál lamtitkár : Köszönöm. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Lírai részletekben bővelkedő interpellációja néhány olyan kitételt tartalmazott evidenciaként, ami egyáltalán nem evidens. Először is, nem közismert, hogy a felsőoktatási intézményekben ta nuló hallgatók szociális helyzete tragikus, én legalábbis nem közismerem ezt a tényt. Én úgy gondolom, hogy a felsőoktatási intézményekben sokféle hallgató tanul, vannak közöttük kifejezetten jómódúak, vannak átlagos
