Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 26 (230. szám) - Pallag László (FKGP) - a pénzügyminiszterhez - "Meddig tart a kárpótoltak kálváriája a Budapest Bankkal?" címmel - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár:
3380 kárpótlási jegyei. Így kapva kap az alkalmon, amit a Budapest Bank Rt. kínál neki, és elfo gadja kárpótlási jegyeiért a Budapest Bank osztalékelsőbbségi részvényeit. (14.10) Telikmúlik az idő. Noha arról tájékoztatják, hogy osztalékelsőbbségi részvényű tulajdonosai mindenkinél előbb kapnak osztalékot, ő sem '94ben, sem '95ben, sem '96ban ne m kap semmiféle osztalékot. Közben a világ is változik. A bemutatóra szóló papírokat le kell adni, mert azokat majd kicserélik a banktörvénynek megfelelő, névre szóló részvényekre. Kovács István úr tehát rég elvett vagyonáért papírt papírra cserél, kárpótl ási jegyet osztalékelsőbbségi részvényre, a névre szóló részvények cseréje elmaradt viszont. Olyan a dolog, mintha történne valami. De ahogy a végvári vitézek mondták, se pénz, se posztó. A '95. év végén azután a korábban állami tulajdonban lévő Budapest B ankot eladják. Lassan lecseng a '96os év is, de Kovácsunk még mindig csak a papíroknál tart, immár több mint öt éve. Kérdezem államtitkár úr: hány milliárd forintra tehető még a vagyonra be nem váltott forgalomban lévő kárpótlási jegyek értéke? Kettő: men nyit veszítettek a kárpótoltak azon, '91'92. óta sem kamatot, sem osztalékot nem kapnak? Három: mint a Budapest Bank Rt. volt tulajdonosának képviselője, árulja el, hány milliárd forint összegben tett lóvá a Budapest Bank Kovács Istvánokat? Négy: ki fogja a lóvá tettek kárát megfizetni? A magyar állam – mint a Budapest Bank volt főtulajdonosa – , a General Electric vagy az EBRD – mint a jelenlegi tulajdonosok, (Az elnök pohara megkocogtatásával figyelmeztet az idő leteltére.) vagy ki? Várom válaszát. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : A kérdésre Akar László államtitkár úr válaszol. AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hát mindenekelőtt azt kell mondanom, hogy az ön által megadott cím, má rmint hogy "Meddig tart a kárpótoltak kálváriája a Budapest Bankkal?", hát elég nehezen azonosítható be mindazzal, amit itt kifejtett. Tehát én ismét azt gondolom, hogy ez egy jó példája annak, hogy talán nagyobb gondot kellene arra fordítani, hogy előzete sen megjelöljék, hogy tulajdonképpen miről is kívánnak a napirend előtt szót váltani. Kérem szépen. A kárpótlási folyamatot ez a kormány készen kapta. Önnek teljesen igaza van, hogy ez a folyamat számtalan ellentmondással, feszültséggel terhes, talán jobb lett volna nem belekezdeni, de hát most már benne vagyunk. Ha már viszont benne vagyunk, akkor tudomásul kell venni, hogy ennek a kárpótlási folyamatnak megvannak a maga sajátosságai, például az egy fontos sajátossága, hogyha valaki a kárpótlási jegyét egy szer elcseréli egy értékpapírra, akkor innen kezdve az értékpapírok életének a normális kockázatait, azt bizony vállalnia kell, és elképzelhető, hogy a befektetése jól jön ki. Nagyon sok olyan állampolgár társunk van, aki jó papírokra tudta cserélni a kárp ótlási jegyét, meg is vált tőle esetleg később vagy nem vált meg tőle, mert hosszú ideig tartja, mert úgy gondolja, hogy hosszú távon az árfolyamemelkedés révén nagyobb vagyonhoz fog jutni. Mások viszont kevésbé jártak jól vele. Na, most speciel ha valaki egy Budapest Bankrészvényt szerzett, az lehet, hogy nem nézett ki egy jó befektetésnek mondjuk két vagy három évvel ezelőtt – a bank akkori eredményei kétségkívül nem mutattak valami rózsás képet – , de speciel ma már azt lehet mondani, hogy ezek elég jó befektetésnek minősülnek, hiszen a Budapest Bank ma már egyértelműen egy pozitívan értékelendő bank, tehát ha ezt a részvényt valaki tartja, akkor valószínűleg hosszú távon kedvező eredményre számíthat. Azt gondolom, hogy a kárpótlási folyamat egészének ér tékelése messze túlmutat egy ilyen azonnali kérdés által adott lehetőségen. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
