Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 26 (230. szám) - A nemzeti hírügynökségről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - LÁNYI ZSOLT (FKGP):
3359 részvénytársaságot, azonban itt az elnöknek, elnökvezérigazgatónak jelentős többletjogosítványai vannak, amely miatt elég érdekesen alakulnak a dolgok. Ugye, az Országgyűlés gyakorolná azt a jogkört – ha leegyszerűsítj ük a dolgot – , ami a részvénytársaságnál az igazgatótanácsnak a feladata, és az Állami Számvevőszék teljesítené azt a feladatot, amely a részvénytársaság ellenőrzésére vonatkozik. Ez idáig rendben volna, bár énszerintem és a Független Kisgazdapárt szerint az Országgyűlésnek mondjuk nem feladata, hogy ilyen igazgatótanácsként is működjön vagy felügyelőbizottságként egy ilyen különös részvénytársaságnál. Azonban mindenesetre jelentős nyomást tud gyakorolni erre a független részvénytársaságra azzal, hogy sima többséggel lehet ennek a részvénytársaságnak a vagyonához – az egész vagyonához vagy annak egy részéhez – nyúlni. Tehát mindnyájan tudjuk azt, hogy ilyen gazdasági függésben bizony befolyásolhatóvá válhat a működése ennek a hivatalnak akkor, hogyha sima tö bbséggel, tehát egyszerű többséggel a parlament akár jelentősebb vagyont, akár annak egy részét, akár az egész vagyont is elvonhatná. Ez a törvénytervezetben, javaslatban a 30. § (3) bekezdésében olvasható. Ezt megengedhetetlennek tartjuk, ezt a nyomásgyak orlási lehetőséget. Na most ugye, a tulajdonosi tanácsadói testületet a törvény paritásos alapon képzeli el, mint ahogy az előbb is ezt említettem, és ez azt jelenti, hogy a mindenkori kormány és az ellenzék egyforma számban legyen képviselve ebben a testü letben. Azonban a jelenlegi megfogalmazása szerint ennek a törvénynek – meg kell nézni, a 17. §a – azt mondja, semmiféle biztosítékot nem ad arra. Tehát a törvényszöveg azt is lehetővé teszi, hogy ne paritásos alapon működjön ez a testület. Tehát ez is fe ltétlen módosításra szorul. Természetesen, itt az előbb az előttem szóló képviselőtársam is szólt arról, hogy a feladatkörben bizony jelentős dolgok maradtak ki, amelyek igen fontosak, hogy egy ilyen nemzeti hírügynökség bizony azzal foglalkozzon. Az egyik az, hogy a magyar kép, a magyar társadalom helyzetéről hiteles és megfelelő tájékoztatást kapjon a világ, tehát a magyarság képkialakításának a jelentősége, az olyan nagymértékű a Kisgazdapárt véleménye szerint, amelyet feltétlen a feladatok közt taxatíve kellene megjelölni, valamint igen fontosnak tartjuk azt is, hogy bizony a határon túlon lévő magyar nyelven megjelenő híreszközök, újságok s a többi tájékoztatására is nagy súlyt kell fektetni. Valamint a törvényben határozottan az sem szerepel, hogy a ne mzeti hírügynökségnek végeredményben a magyar kormányszerveket és a parlamentet is megfelelően kell tájékoztatni – ez sincsen különösebben benne. Na most, ennek következtében, ugye, rengeteg olyan probléma volt – és ezt a kulturális bizottságban tapasztalh attuk, amikor erről szó volt és ezt megvitattuk – , hogy bizony az ellenzéki képviselők és bizony nagyon sok kormánypárti képviselő is a kulturális bizottságban, ezeket a hiányosságokat és ezeket a problémákat felvetette, és bizony konszenzus alakult ki – n em a törvénnyel kapcsolatban – a törvény egyes pontjainak a módosítási igényével kapcsolatban, és éppen ezért akkor volt arról szó, és Vitányi elnök úr – a kulturális bizottság elnöke – egy levelet írt Vastagh Pál miniszter úrhoz – igazságügyminiszter úrh oz – , hogy még egy megbeszélésre, még egy egyeztetésre szükség volna, hogy ezeket az úgynevezett vitás pontokat, amelyek közel álltak már a konszenzushoz, de még azért kellett volna javítani és finomítani rajta, ezeket még egyszer tárgyaljuk meg, s ezeket átvezetve, ezen törvényjavaslaton, esetleg sokkal fogyaszthatóbbá tehető és sokkal kevesebb problémát okozna. (11.30) Ugyanakkor ezt – sajnálatos módon – az igazságügy miniszter úr nem akceptálta, hivatkozván arra, hogy ez már elkészült, ezt beadták, és m ár módosítani nem lehet, illetve nem tudunk tovább tárgyalni és tovább egyezkedni erről a témáról. Éppen ezért a Független Kisgazdapárt azt mondja, hogy nem utasítja el a törvénytervezetet. Azonban ami hiányzik, azt módosító indítványokkal próbáljuk jobbá tenni, egyértelművé tenni, elfogadhatóvá tenni, hogy érvényesüljenek azok a feltételek és azok a szempontok, amelyek elvárhatók egy ilyen szervezettől, hogy az objektív és az egységes, egyértelmű tájékoztatás és a kormánytól független működés biztosítható legyen.
