Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 26 (230. szám) - A nemzeti hírügynökségről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
3343 kevésbé kerülhet politikai konfliktusok középpontjába, mint a közszolgálati rádiók és televíziók. Tehát, nem biztos, hogy itt ugyanazok a garanciák maradéktalanul szüks égesek. Harmadik kiemelt vitatéma lehet a további egyeztetések során az, hogy az átmeneti időszakban a törvény hatályba lépéséig, illetve a hatályba lépést követően a pályázati úton történő elnökválasztásig, és az elnök hivatalba lépéséig ki vezesse a Magy ar Távirati Irodát, hiszen a jelenlegi vezető megbízatása lejárt. Itt a Szabad Demokraták Szövetségének az a véleménye, hogy a törvény megfelelő megalkotására kell koncentrálnunk, és az átmeneti időszak tekintetében a törvény elveit és szellemét kell megel őlegeznünk. Tehát mindenképpen az ellenzék véleményét is figyelembe véve kell rendezni azt a kérdést, hogy az átmeneti időszakban az MTI milyen vezetés szerint működjön, ki vezesse az MTIt? Elegendőe egy megbízott vezető vagy más megoldást kell találni? A Szabad Demokraták Szövetsége nem zárja ki azt az ellenzéki oldalról fölmerült javaslatot, hogy hétpárti egyeztetés keretében beszéljünk erről, és annál inkább sem, hiszen erről már szó volt eddig is hétpárti egyeztetéseken, amit a törvényjavaslattal kapc solatban amúgy is folytatni kell, a kulturális bizottság is azzal ajánlotta általános vitára a törvényjavaslatot, hogy további hétpárti egyeztetések szükségesek. (10.00) Úgyhogy ezzel, azt gondolom, hogy ilyen egyeztetések folytán a részletekre kiterjedő módosító javaslatokkal és az említett néhány kérdés és esetleg más kérdések egyeztetésével, megvitatásával még ebben az évben elfogadható lesz ez a törvény, és ez a sajtószabadság és az információs szabadság erősítéséhez jelentősen hozzájárulhat, és ezálta l is Magyarország olyan demokráciává válhat, ahol a szabadságjogok védelmével a demokráciának komoly, stabil, kikezdhetetlen alapjai lesznek. Köszönöm szépen a figyelmet . (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Most soron következ ik Torgyán József képviselő úr, a Független Kisgazdapárt részéről, őt követi majd Toller László, a Magyar Szocialista Párt képviseletében. Megadom a szót Torgyán József képviselő úrnak. DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ké pviselőtársaim! A nemzeti hírügynökségről szóló törvényjavaslat számos vonatkozásban előrelépésnek tekinthető a médiatörvényhez viszonyítva, ahol is a Független Kisgazdapárt álláspontja az volt, hogy a módosító indítványoktól teszi függővé a végső álláspon tja kialakítását. Miután a médiatörvényt illetően a Kisgazdapárt a médiatörvény demokratizálása tekintetében előreterjesztett elképzeléseit nem tudta keresztülvinni, ezért a médiatörvényt elutasította. Az eltelt idő egyértelműen bebizonyította, hogy helyes volt ez a döntés, hiszen a Független Kisgazdapártot kirekesztették a médiákból, hermetikusan elzárták attól, a televízió műsorában rendszeresen folynak vitaműsorok a Független Kisgazdapártról, de a Független Kisgazdapárt nélkül. A panaszbizottság nem állt fel, nem működik, gyakorlatilag az egész médiarendszer összeomlott. Ennek ellenére a Független Kisgazdapártnak nem érdeke az, hogy a nemzeti hírügynökségről szóló törvényt a Ház ne tudja megalkotni, hiszen a Független Kisgazdapárt a jó törvények megalkotá sában érdekelt, ezért most is az az álláspontja, hogyha a kritikus pontokat illetően megfelelő eredményt fog tudni elérni a módosító indítványai beterjesztése kapcsán, akkor nem zárkózik el a közös és eredményes munkától. De meg kell mondanom rögtön, hogy én Molnár Pétertől – az SZDSZ képviselőjétől – eltérően nem három pontban, hanem számos egyéb pontban is igen jelentős vitatémákat látok fennforogni. Engedjék meg, hogy mindenekelőtt arra utaljak, hogy van egy olyan késedelem a törvény beterjesztésével kap csolatban, amely nem hagyható szó nélkül, ugyanis az Alkotmánybíróság döntése alapján a nemzeti hírügynökségekről szóló törvényt legkésőbb 1996. június 30. napjáig kellett volna elfogadnunk. Ez nem történt meg, ezért tehát alkotmányos késedelemben vagyunk.
