Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 25 (229. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KAPRONCZI MIHÁLY (független):
3313 A tervezet a megszüntetett intézmények helyett 7 regionális környezetvédelmi és területfejlesztési igazgatóságot hozna létre hatósági jogkörrel, valamint Nyíregyházán, Szolnokon, Baján, Gyulán és Szombathelyen 5 kirend eltséget. (22.10) Az utóbbiak szintén hatósági jogkörrel rendelkeznének, és a megszüntetett felügyelőségek helyett működnének. Az előzőeken kívül még 19 új, közvetlenül a minisztériumhoz tartozó megyei környezetvédelmi hivatal is létesülne, melyeknek azon ban nem lenne hatósági jogkörük, hanem közvetlenül a minisztériumhoz tartoznának. Az új hivatalok a minisztériumnak információkat továbbítanának, és a hozzájuk benyújtott lakossági panaszokat érdemi ügyintézés és hatósági jogkör hiányában csak átpostáznák az illetékes igazgatóságokhoz. A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium illetékesének indoklása szerint a gazdasági megtakarítás az egyik cél, amelyet én érthetetlennek tartok, hiszen a 12 intézmény helyett a leválasztott hét regionális labora tóriummal együtt összesen 39 intézmény jönne létre. A tervezet a változásokat 1997. január 1jével kívánja végrehajtani, bár mind a mai napig tudomásom szerint sem miniszteri, sem kormányrendelet nem jelent meg, sőt november 21én Szilvási György államtitk ár úr kijelentette, hogy a január 1jei átszervezésből a dátum pontosítása szerint már semmi sem lehet. Attól eltekintve, hogy ez a tervezet nagyon hasonlít az 1987es, '88as post kádáriidőszak terveire, az már megdöbbentő, hogy az államtitkári kijelenté s másnapján ezzel ellentétben a Népszabadságban és a Magyar Hírlapban pályázatot hirdetnek az igazgatóságok vezető posztjaira a jelenleg meglévő szervezetek tudomása nélkül. Ezt egy bombariadóra hivatkozással a budapesti tanácskozáson sem közölték a jelenl egi szervezetek vezetőivel. Úgy gondolom, hogy minden olyan intézkedés, mely a magyar környezetvédelem javulását eredményezheti és hazánkat alkalmasabbá teszi az európai integrációra, üdvözölendő. A magyar alkotmány és a vonatkozó törvények viszont pontosa n körülhatárolják az intézkedések jogi formáját. Nem állíthatom azt, hogy a belső tájékoztatáson alapuló, úgynevezett átszervezésnek az a célja, hogy a kormányzat nem gondolja komolyan az egészet, hanem csupán a minisztérium jelenlegi vezetése a számukra k ellemetlen személyektől kíván megszabadulni, mert erre nincs bizonyítékom. De azt nyugodtan ki merem jelenteni, hogy a belső tájékoztatóban hangsúlyozott köztisztviselői biztonságérzet javításával és ezen keresztül a környezetvédelmi és területfejlesztési érdekekkel szemben áll az, ami most történik. Nem kívánok az ügy szakmai részleteivel foglalkozni, bár szerintem érdekes lenne látni, hogy egy kis községi önkormányzat hogyan fogja ellátni a mellette működő nagyüzemmel kapcsolatos zajvédelmi feladatokat, v agy azt is, hogy az új rendszerben a más telephelyen működő vízügyi igazgatósággal hogyan lehet rendszeres napi munkakapcsolatokat, azonnali konzultációkat tartani. De ezek részletkérdések. A stratégiai kérdés az, hogy szabade kapkodni ilyen fontos állami alapszolgáltatás területén ahelyett, hogy a jogalkotási törvénynek megfelelő intézkedések történnének. Köszönöm figyelmüket, és áttérnék a másik témára. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Milyen következményekkel járhat a mezőgazdasági kistermelők adóztatás a? Pár hét múlva itt az új év, és vele együtt életbe lép az ellenzék szavazatai nélkül meghozott adótörvény, mely szerint 1,2 millió mezőgazdasági kistermelő adóbevallásra kötelezett polgárrá válik. A leendő adóalanyok túlnyomó többsége a létminimum alatt küszködik az életben maradásáért pár hektár földjével és az azon termelt takarmányokon tartott állataival. Az új adótörvényt tanulmányozva döbbentem rá, mekkorát tévedett a kormányzat és a tisztelt Ház, amikor úgy gondolta, hogy ez a réteg már eljutott add ig, hogy eleget tudjon tenni az állam azon elvárásának, hogy részt vállaljon a közterhek viseléséből. Hiszen ennek nem tud eleget tenni, mert pár százezer forintos bruttó bevételéből a többségnek a minimumnyugdíjat megközelítő jövedelme származik, mely az 1997. év folyamán a rájuk vonatkozó törvénnyel egy időben hozott forgalmiadónöveléssel, energiaárnövekedéssel semmivé foszlik.
