Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 25 (229. szám) - A Magyar Honvédség hosszú, valamint középtávú átalakításának irányairól és létszámáról szóló 88/1995. (VII.6.) országgyűlési határozat módosításításáról szóló országgyűlés határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. GYURICZA BÉLA (Fidesz):
3276 Mi akkor azt javasoltuk, pont a '97es költségvetés miatt és a határozatnak egy mási k pontja értelmében, amely úgy szól, hogy a feladatok végrehajtásához '97ben a költségvetésnek biztosítania kell, hogy a Magyar Honvédség fenntartására a költségvetés 8085 százalékát, fejlesztésére pedig 1520 százalékát fordítsák. (19.20) Ezé rt azt javasolta az ellenzék, többek között én is azt javasoltam a bizottsági ülésen, hogy még a nyári ülésszak vége előtt tekintsük át, hogy milyen mélységű ez a korrekció. Ekkor bennünket – értelemszerűen – minden alkalommal, '94. június 15től leszavazt ak, mondván, hogy ez nem jó így, majd szeptemberben. Nem nagyon bízva az eseményekben, június 25én interpelláltam a miniszterelnök úrhoz a magyar fegyveres erők haderőreformja ügyében, amelyre választ a politikai államtitkár úrtól kaptam, Fodor államtitká r úrtól, aki a következőket válaszolta, utalva erre a bizottsági ülésre, idézem a jegyzőkönyvből: "A honvédelmi bizottság előtt lefolytatott vita konklúziója az volt, hogy egyrészt az ez év júniusáig terjedő újabb fél esztendő tapasztalatait is hasznosítva , másrészt a Magyar Honvédség vezetésében történt személyi változások során érintett új vezetők véleménye kialakításának összegzésének időt hagyva, a kormány nevében a honvédelmi tárca ez év szeptemberében terjeszti a honvédelmi bizottság és – amennyiben s zükséges – az Országgyűlés elé azt a beszámolót, amely következtetéseit és a szükségesnek tartott intézkedéseket tartott intézkedéseket tartalmazni fogja. Tisztelt Képviselőtársaim! Ilyen beszámoló természetszerűleg nem volt a bizottság előtt. Következéské ppen mi úgy értékeljük, és most változatlanul ugyanazt szeretném megerősíteni, hogy tessék belegondolni: ez a '88as átalakítás – mert ugye, az lett belőle, és nem reform – ez teljes egészében ki van véve a társadalom politikai, szociális, gazdasági, telje s demokratikus átalakítási folyamatából, nincs beillesztve az államháztartási rendszerbe, hanem alatta egy rendszerrel, egy alrendszerrel csak a Magyar Honvédség átalakításával foglalkozik, anélkül, hogy ennek szociális, humán és anyagi vetületei bármilyen formában megjelennének. Sajnos, nem beszélve arról, hogy bizonyos értelemben alkotmányozási és törvényességi problémák is vannak, hiszen a fegyveres erők feladatát érinti az alkotmány szerint, ebben pedig csak kétharmados törvénnyel foglalkozhat, és senki más nem foglalkozhat e tekintetben, csak a honvédelmi törvény 5. § (3) c) pontja értelmében csak az Országgyűlés. Sajnos, nem így történt. A másik dolog, amit itt még szeretnék elmondani. Van két határozatunk, amelyről oly gyakran megfeledkezünk: a bizton ságpolitikai határozat '93ból, és a honvédelmi alapelvek. Tisztelt Képviselőtársaim! Ha elővesszük e két határozatot, ebben kötelezően elő van írva, hogy a kormány legalább évente egyszer, nem a honvédelmi bizottságnak, az Országgyűlésnek köteles beszámol ni. Erről a miniszterelnök úr ebben a helyiségben többször ígéretet is tett: kezdte a honvédelmi miniszter '94 őszén, szeptember, október, majd '95 február – nem lett belőle semmi. A miniszterelnök úr tavaly azt mondta, hogy megtörténik, ebből sem lett sem mi. Következésképpen nincs egy átfogó elemzés, nincs egy átfogó, a fegyveres erőknél egy feladat- és funkcióelemzés, amely alapján rendezni lehetne azt, hogy az új feladatok vonatkozásában melyek azok, amelyek a fegyveres erők honvédségi részéhez, s melyek azok, amelyek a fegyveres erők határőr részéhez tartoznak. Ennek következtében természetszerűleg a funkciókat nem lehet elválasztani. Ez a '88as határozat '98ra a 4. pontban meghatároz olyan képességeket, amely egyértelműen – bizonyos vonatkozásban – el lentmond a honvédelmi törvény 22. §ának, amely megfogalmazza a fegyveres erők feladatát. Következésképpen a harmadik ilyen dolog, amelyet szeretnék megemlíteni, hogy ahhoz, hogy egy fegyveres erő, egy honvédség, egy hadsereg tervezhető és működőképes legy en, ahhoz kell valami fix létszámnak lennie. De nem úgy, tisztelt képviselőtársaim, hogy van egy létszám, amelyben azt mondom, hogy ennyi a tiszt, tiszthelyettes, sorkatona, közalkalmazott, mindösszesen ennyi, és ezt változtatom félévenként. Tudniillik a s zervezet – ez az állomány a szervezeten belül van – technikai eszközzel együtt belül van, ez feltételezi azt, hogy itt kiképzést kell folytatni, ide tiszteket
