Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. szeptember 17 (201. szám) - Schalkhammer Antal (MSZP) - a munkaügyi miniszterhez - "200 USA-dollárért vásárolható-e vadászjegy az érdekvédelmi képviselőknek?" címmel - SCHALKHAMMER ANTAL (MSZP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - KISS PÉTER munkaügyi miniszter:
327 Én is köszönöm, miniszter úr. Schalkhammer Antal úr, a Magyar Szocialista Párt képv iselője, kérdést kíván feltenni a munkaügyi miniszternek. Képviselő urat illeti a szó. SCHALKHAMMER ANTAL (MSZP) : Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Az elmúlt hónapokban nagy visszhangja volt a sajtóban a Piszkei Papírgyár Részvénytársaság s zakszervezeti titkára ügyének, akit egy jogellenes, rendkívüli felmondást követően jogellenesen kizártak a gazdasági társaság területéről, figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy a titkár egyben egy országos szövetség vezető tisztségviselője is, és nem tö rődve azzal sem, hogy a kizárás ellen az érdekképviselet bírósági vétót nyújtott be. Természetesen ezek a jogsértések túlmutatnak a görög tulajdonos és a gyárában tevékenykedő szakszervezet vitáján, hiszen az látszik belőle, hogy nincs eszköz a munkaügyi j ogszabályok betartására a külföldi tulajdonosokkal szemben. Különböznek az ő országukban meglévő jogszabályok, rendelkezések, az ő országukban meglévő munkajogi foglalkoztatási gyakorlat a miéinktől. Ez azonban nem mentheti fel őket az alól, hogy a magyaro rszági befektetéseik üzemeltetése során a magyar jogszabályokat betartsák. Piszkén ezeket a jogszabályokat lábbal tapossák a mai napig is, de sajnos több hasonló esetről lehet hallani az országban. A felelősség és a kötelezettség betartása alóli kibúvás pe dig példaként szolgálhat más munkáltatók számára is, gondoljunk csak a Szekszárdi Húsipari Vállalat vagy a Pannónia Szőrme példáira. Piszkén megbírságolták - jogellenesen - intézkedése miatt 30 ezer forintra a munkaügyi jogszabályok megsértőjét; a munkálta tó ennyiért cserében megmenekült egy számára terhes szakszervezeti tisztségviselőtől. A szakszervezeti titkár elvesztette munkahelyét, tudomásul kell vennie, hogy megtépázták a becsületét is. (14.10) A tulajdonos pedig dörzsölheti a tenyerét, hiszen megtal álta azt az országot, ahol átszámítva 200 dollárért fütyülhet a jogszabályokra, s azt tehet a dolgozókkal, amit akar. Tisztelt Miniszter Úr! Kérdezem, itt a parlament nyilvánossága előtt adjon választ, milyen biztosítékai, garanciái vannak a magyarországi munkavállalóknak arra, hogy az őket alkalmazó tulajdonosok, munkáltatói jogok gyakorlói, a munkaügyi jogszabályokat, munkaügyi bíróság által hozott határozatokat betartsák? (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) Mikor számít hat arra végre a magyar munkavállaló, hogy lesz egy olyan munkaügyi szabályzás, munkaügyi törvénykezés, amelyben az ő érdekeit is figyelembe veszik, s amely megfelelő módon szankcionálja a munkáltatói jogsértéseket..... (Az elnök kikapcsolja a felszólaló m ikrofonját.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Képviselő úr, a két perc bőven letelt, a kérdéseire a munkaügyi miniszter úr válaszol. (Taps a bal oldali padsorokban.) KISS PÉTER munkaügyi miniszter : Tisztelt Képviselő Úr! Örülök annak, hogy feltette ezt a kérdést. Éppen most van a Ház napirendjén a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény, amelyik is egyik részről a bírságok oldalán, ezen mértékeinek emelésével és egy új bírságfajta bevezetésével, a munkaügyi bírsággal - amelynek a felső határa szélsőséges sz abálysértés esetén 3 millió forintig is terjedhet , tehát a bírságolás útján kíván hathatós lépéseket tenni, másrészt pedig a szervezet és az eszközrendszer, valamint a hatáskörök bővítésével kíván egy új rendet teremteni a munkaügyi ellenőrzés, a szabály szerű foglalkoztatás tekintetében. Ez a munkaügyi törvénytervezet kiterjed arra is, hogy a munkavállalók, választók érdekképviseleti szerveinek működését biztosítsa a munkaadó, illetve ha a szakszervezeti tisztségviselőt, illetve ezen szervezeteket sérti a munkaadó eljárása, akkor a munkaügyi ellenőrzés kiterjedhet ennek vizsgálatára, és eljárhat, bírságolhat, és annak megfelelő következtetéseket, konzekvenciákat kezdeményezhet. Szélsőséges esetben a foglalkoztatás adott pillanatban való