Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 19 (227. szám) - A számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KERTÉSZ ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KERTÉSZ ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KERTÉSZ ISTVÁN (MSZP):
3122 A mód osító javaslat, az elhagyásra javasolt része az eredeti javaslatnak azt tartalmazza, hogy a vállalkozó, amikor devizakötelezettségeit nyilvántartja, akkor a teljesen egyértelműen már elszenvedett árfolyamveszteségeit ne kelljen nyeresége terhére leírnia. E z nagyon veszélyes véleményem szerint, hiszen igazából egy létrejött és valós veszteséget tesz lehetővé elleplezni vagy a következő évekre átvinni, és ennek kapcsán igazából nem a valóságnak megfelelően mutatja ki a gazdálkodási eredményeit. Ennek a jelent ősége igazából akkor állapítható meg és ott fogható meg, ami a számviteli törvény, módosításnak egy nagyon jelentős változtatása, és arról szól, hogy osztalékot csak akkor lehet fizetni, hogyha a vállalatnak, vállalkozásnak nyeresége van, felhalmozott több leteredménye van a saját vagyonából. Én úgy gondolom, hogy ez (4) bekezdés alkalmat ad arra – némi rosszindulat feltételezésével – , hogy egy vállalat, aki devizahitelből gazdálkodik és ezt a devizahitelt csak – mondjuk – beteszi a magyar forintbetétként, é s megkapja a leértékelésekkel arányos belföldi forintkamatot, azt a huszonvalahány százalékot, és ezzel szemben elszámolja csak azt az 56 százalék devizakamatot, amellyel neki el kell számolni ebben a módosított paragrafus szerinti rendszerben, akkor elk önyvel egy olyan 1516 százalékos nyereséget, ami mögött igazából semmiféle új érték, semmiféle valós nyereségtartalom nem áll. (20.50) Én úgy gondolom, hogy a legszerencsésebb lenne az, hogyha ezt a paragrafusrészt, ezt a (4) bekezdését eltörölnénk. Ezált al tudnánk csak érvényesíteni az óvatosság számviteli alapelvének további tartását is. Ennek megfelelően egyébként van egy másik része is a javaslatomnak, arra külön nem térnék ki: a 16. §. A 16. sorszámmal szereplő módosítási javaslat ennek a 9esnek a fo lyománya és tartozéka. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Tekintve, hogy többen nem jelentkeztek e vitaszakaszhoz, lezárom. A hetedik vitaszakaszt nyitom meg. Felszólaló nincs, ezt is lezár om. A nyolcadik vitaszakasz következik. (Kertész István: Hetedikhez.) Hetedikhez. KERTÉSZ ISTVÁN (MSZP) : A 14eshez szeretnék hozzászólni. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Az a nyolcadik. KERTÉSZ ISTVÁN (MSZP) : Igen. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tehá t most a nyolcadik vitaszakasz következik, a 14. és 15. pont szerint. Megadom a szót Kertész István képviselő úrnak, MSZP. KERTÉSZ ISTVÁN (MSZP) : Az előző módosító javaslat alapvetően kigyomlálná azt a lehetőséget, hogy a devizatartozások árfolyamveszteség eit a vállalatok nyereségként kimutathassák. Ez jelentené véleményem és meggyőződésem szerint a radikális és igazi megoldást. Ha azonban ez nem menne át a Házon – amit én roppant sajnálnék – , akkor a 14. javaslati pont szerint feltétlenül szükséges lenne l egalább azt a lehetőséget kizárni, hogy az ebből eredő nyereség után a vállalatok osztalékot fizessenek. A mai helyzet szerint, a törvényjavaslat előírásai szerint a meg nem termelt és az el nem számolt, az árfolyamveszteség el nem számolása miatt kimutato tt nyereségből a vállalkozók még nyereségosztalékot is fizethetnének. Adott esetben, mondjuk, a külföldi vállalkozó külföldre át is
