Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 19 (227. szám) - A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - JAUERNIK ISTVÁN (MSZP):
3115 Az Országgyűlési Könyvtár 1996ban 18 millió forintot költhet e célokra. Ez az összeg ma már nemcsak a környező országok egy jelentős körének – Lengyelország, Szlovénia, Ukrajna, Oroszország – e célra fordított anyagi eszközeitől marad el, de a magyarországi, hasonló jelentőségű szakkönyvtáraktól is. Tavalyi évben például Észtország 300 ezer dollárt – közel 45 millió forintot, Litvánia 1,5 millió dollárt – közel 216 millió forintot – fordított ilyen cél okra, és 4050 millió körüli éves gyarapodással rendelkezik számos nagyobb hazai közgyűjtemény. Az Országgyűlési Könyvtár ma körülbelül a Találmányi Hivatal Iparjogvédelmi Szakkönyvtárával azonos volumenű ellátmányt kap. Csak összehasonlításképpen megemlít eném, hogy az Országgyűlési Könyvtár állománynagysága 700 ezer – ez egy '95. évi adat – , megelőzi NagyBritanniát, Finnországot, Hollandiát, Kanadát, Norvégiát, Olaszországot, Spanyolországot, Svájcot, Svédországot az állomány nagysága; és a gyarapításra f ordított összeg '95ben 115 ezer dollár, a többi országoké – tehát NagyBritanniáé – ennek közel tízszerese, tehát nagymértékben elmarad; az állomány nagysága jóval meghaladja, forintösszegben pedig tizede annak, amit a különböző országok erre fordítanak. A költségvetési támogatás ilyen beszűkülése már a könyvek beszerzésének szinte teljes leállását eredményezte. Az e területen biztosított további költségvetési támogatás jelentős minőségi változást hozhat, melynek nemcsak a képviselők, de olvasóként a fente bb jelzett szakemberek, egyetemi hallgatók is haszonélvezői lehetnek. Nem lehet közömbös szempont az sem, hogy az állománygyarapodás a könyvtárak közötti együttműködés következtében közvetlen más könyvtárak gyűjteményének munkájára is kedvező hatással lesz – gondolok itt az ELTE, az MTA és az Alkotmánybíróságra. Ezért kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák módosító indítványomat, hogy az Országgyűlés könyvtára is méltó személyi, tárgyi és pénzügyi keretek között tudjon működni. Köszönöm, hogy me ghallgattak. (Taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Három képviselőtársunk jelezte a monitoron keresztül hozzászólási szándékát. Keller képviselőtársam ismételt szólásra kért lehetőséget, de szabályaink szerint ez akkor történhet meg, ha má r több képviselőtársunk nem kíván szólni. Ennek megfelelően megadom Jauernik István képviselő úrnak, MSZP, őt követi Mészáros István László képviselő. JAUERNIK ISTVÁN (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A költségveté s önkormányzati fejezetéhez nagyon sok képviselőtársam szólt már hozzá, mondták el módosító javaslataik mellett az érveiket. Néhány kérdés még azért kimaradt, engedjék meg, hogy ezekre felhívjam a figyelmet én is, kérve támogatásukat. Öt kérdéskör van, ami vel szeretnék röviden foglalkozni. Az első a föld haszonbérbe adásából származó jövedelem utáni forrásadó kérdésköre. Az a javaslatom, hogy ez a forrásadó illesse meg a települési önkormányzatokat. Módosító indítványaim készítésénél a személyi jövedelemadótörvény, az adózás rendjéről szóló törvényben is szerettem volna ezt a kérdést már rendezni, most a költségvetés az utolsó lehetősége ennek. Sokszor itt, a parlamentben is elhangzik a helyi iparűzési adó, mint olyan adónem, ami rendkívül differenciál az ö nkormányzatok között. Ez valós probléma, ennek megoldását nem tudjuk '97re lerendezni. (20.20) Úgy gondolom, hogy a javaslatom mérsékelné ezt a differenciálódást, ami az önkormányzatok között nem kívánatos, mert a földhaszonbérből származó jövedelem után i forrásadó azon településeknél keletkezik, ahol alig van lehetőség iparűzési adó kivetésére. Ez a mérséklés – úgy gondolom – , hogy egy jogos szándék. De nemcsak ez motiválja a módosító indítványomat.
