Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 19 (227. szám) - A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KELLER LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KŐSZEG FERENC (SZDSZ):
3112 menekültet fogad be az ország. 1990 óta téma az, hogy ezt a földrajzi korlátozást, amely teljesen időszerűtlen, korszerűtlen, fel kell oldani, hiszen időközben az összes volt szocialista ország földrajzi korlátozás nélkül csatlakozott az egyezményhez, és a földrajzi korlátozás már csak Törökországban és Máltán mara dt fenn. (20.00) A kormány jogalkotási programjában voltaképpen '94 óta ismételten benne van, hogy ezt a törvényt meg kell alkotni, és tudomásom szerint jelenleg küszöbön áll az, hogy a kormány foglalkozzon a törvénnyel, a törvény koncepciójával, és a jövő évnek feltehetően az első időszakában benyújtsa a törvényt. Mindezt azért mondom itt a költségvetés részletes vitájának keretében, mert ugyanakkor a Menekültügyi és Migrációs Hivatal költségvetésében nincs nyoma annak, hogy egy olyan törvény elfogadására készül a kormány, beterjesztésére készül a kormány és elfogadására az Országgyűlés, amely nyilvánvalóan költségigényes. Van ugyan szó arról, hogy a Menekültügyi és Migrációs Hivatalnak a kiadásai előreláthatóan csökkenni fognak – és nyilvánvalóan tényleg c sökkenni fognak – , hiszen a délszláv menedékesek száma már mostanra is a korábbinak a negyedére zuhant le, és valószínűleg a délszláv menedékesek, hogyha nem történik valamilyen katasztrofális esemény tőlünk délre, akkor a menedékesek haza fognak menni, el fognak menni az országból. Ennek ellenére a genfi egyezményből következnek kiadások. Csak hadd mondjam azt, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának budapesti irodája 300 ezer dollárt költ csakis a menekülteknek az eljárás közben való, tehát a menedéket kérőknek az eljárás közben való ellátására; holott az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága nem folytat teljes értékű eljárást az ügyükben, az ügyintézés az általában 10 napot vesz igénybe, míg hogyha ez rendesen egy menekültügyi eljárás keretében a magyar hatósá gok előtt történik – akár egyfokú, akár kétfokú lesz az eljárás – , a bírósági felülvizsgálat lehetősége mindenképpen nyitva van, tehát legalább arra kell számolnunk, hogyha senki nem is kapná meg a kérelmezők közül a menekült státuszt, akkor is 60 napot fo gnak Magyarországon tölteni. Nem is beszélve arról, hogy egyáltalán nem lehet kizárni – és nem is volna helyes kizárni – azt, hogy megkapják némelyek a menekült státuszt, ami természetesen további ellátási kötelezettségeket ró az országgyűlési költségvetés re. Ezért javasoltam a Menekültügyi és Migrációs Hivatal költségvetésének 100 millió forinttal való felemelését, illetve a költségvetési támogatásának felemelését. Itt egy olyan törvényről van szó, amelynek a meghozatala mindenképpen szükséges, esedékes, d e e pillanatban nincsen még meg a törvény. De van egy másik törvény, amely megvan már, és amelynek a végrehajtását már réges rég meg kellett volna kezdeni, és amely törvény végrehajtására a költségvetési javaslat nem ad lehetőséget. Itt az úgynevezett elle nőrzési törvénynek arra a kiegészítésére gondolok, amely a Történeti Hivatal felállítását irányozza elő. A törvény augusztus elsején lépett hatályba. Nem tartalmaz semmi olyan kitételt, amely szerint a Történeti Hivatal felállítására a hatálybalépéshez kép est későbbi időpontban kerülne sor. A törvény hatálybalépésétől kezdve az Alkotmánybíróság állásfoglalásának megfelelően és a törvény előírásainak megfelelően mindenkinek jogában áll az, hogy az egykori állambiztonsági szolgálatnak a jogellenesen keletkezt etett irataiba – róla szóló irataiba – betekintsen. Ez az információs önrendelkezési jognak, egy alkotmányos alapjognak a gyakorlásához mindenképpen szükséges. Ez volt az Alkotmánybíróság állásfoglalása, ez volt a Ház állásfoglalása. Ennek a gyakorlására a zonban jelenleg nincs lehetőség, vagy csak nagyon korlátozottan van lehetőség. A Történeti Hivatal önálló költségvetési fejezet a költségvetés szerkezetében. A Belügyminisztériumban számításokat végeztek arra nézve, hogy milyen költségeket igényel ennek a hivatalnak a felállítása és egyéves működtetése, és körülbelül 900 millió forintos összeget állapítottak meg és 116 munkatársat ahhoz, hogy ez a hivatal működni tudjon. Talán érdemes zárójelben megjegyezni, hogy a hasonló funkciójú németországi hivatal 300 0 munkatárssal dolgozik. A költségvetés ezzel szemben 200 milliós tételt tartalmaz. Ezt ebből az összegből felállítani és
