Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 19 (227. szám) - A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. NACSA JÁNOS (MSZP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - MIKLÓS LÁSZLÓ (MSZP):
3100 Abban mindannyian egyetértünk, hogy a környezetvédelem ügye is nagyon sokáig méltatlanul háttérbe volt szorítva Magyarországon, a rendszerváltozás után egyre jobban elnyeri azt a helyet, amely a környezeti problémákat, természeti, környezeti értékek megóvását megilleti a mindennapi életben. Az a kérdés persze, hogy hogyan kell ezt a problémát kezelni, és e tekintetben vannak bizonyos aggályaim. Az egyik megoldá s az az – és erre volt az első törekvés – , hogy a felhalmozódott problémákat oldjuk meg egyfajta központi allokáció, egy központi rendszer keretében, amelyhez az akkor '90 és '94 között kibontakozó tendenciáknak megfelelően központi Környezetvédelmi Alapot is hozott létre a Ház. Megpróbált ehhez megfelelő forrásokat teremteni, a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényt pedig már ebben a ciklusban fogadtuk el, amely jelentősen megnövelte az alap bevételi forrásait. A másik megoldás az pedig az, hogy olya n módon szabályoz a parlament, illetve a kormány, hogy bemeneti vagy kimeneti paramétereket ír elő, és maguk a gazdálkodók vannak arra késztetve, hogy ezeket a szabályokat megtartsák, következésképp egyre kisebb terhelésnek legyen kitéve az ember és a körn yezet. Nyilvánvaló, hogy ez a második módszer az olcsóbb, hiszen ha valami nem keletkezik, ha valamit nem lehet kibocsátani, akkor annak a pénznek a felhasználása hatékonyabb. Hiszen egy már meglévő és jelen lévő környezeti kár felszámolása adott esetben i szonyú összegekbe kerül. De ilyenek is vannak, ezzel is kell valamit kezdeni, ezért tehát nyilvánvaló, hogy nem kerülhető meg a források egy részének központosítása és allokációja, amely a Központi Környezetvédelmi Alapban meg is testesül. Azonban, ha a ré szleteket nézzük, akkor a mostani költségvetési törvényben a 12. számú melléklet alatt szereplő Környezetvédelmi Alap bevételi és kiadási előirányzatainál vannak olyan finomságok, amiket én a magam részéről nem tartok szerencsésnek, és ilyen módon módosító indítványt is adtam be hozzá. Az egyik ilyen probléma az az, hogy az alap forrásainak bővítése érdekében bizonyos bírságok, mint a környezetvédelmi és természetvédelmi bírságok vagy építésügyi bírságok, illetve annak egy részét – mint kiderül a szöveges r észből – az előterjesztő ide szándékozik csoportosítani. Nem hiszem, hogy szerencsés az, amikor pusztán azért, hogy elegendő nagyságrendű forrás álljon rendelkezésre a Központi Környezetvédelmi Alapban, egy ilyen felemás megoldást építünk be a rendszerbe, hiszen a bírságoknak, nem hiszem, hogy az alapban lenne a helye. Ha az központosított forrásokból, a környezeti problémák megoldására sokat kell fordítani, akkor ezt költségvetési támogatással kell megoldani. A dolog azért lé nyeges, hogyha lehet ne állítsunk elő olyan hibrid konstrukciókat, amelyek az átláthatóságot nem könnyítik, hanem éppen nehezítik. Másik oldalról is igaz ez, amennyiben az sem szerencsés, hogyha az alapból kell támogatni kormányzati feladatokat megoldó sze rveket. Ez is benne van most, de azt hiszem, hogy ez teljesen már nem küszöbölhető ki a költségvetésből. A harmadik ilyen kérdéskör az allokációs szabályok problematikája. A termékdíjról szóló törvénynél úgy szavazott a Ház – így maradt később aztán a Közp onti Környezetvédelmi Alapról szóló, az elkülönített állami alapokról szóló törvényben is – , hogy túlzott mértékben a bevételi források nagyságrendjéhez igazodik a kiadási szerkezet. Vannak, akik azzal érvelnek, a mellett a konstrukció mellett, hogy hát úg ymond, ahonnan beszedtük ezt, oda illik visszaforgatni. Ez azonban sántít, ez az érvelés szerintem, hiszen itt nem arról van szó, hogy azok a gazdálkodó szervezetek fizetik meg mondjuk azt a környezetvédelmi termékdíjat, amibe akkumulátor, csomagolóanyag v agy éppen az üzemanyagok után kell fizetni, hanem a fogyasztó. (19.00) Következésképp ez egy teljesen adójellegű, tudom, akkor is így van, ha ezt sokan nem szeretik, ez egy ökoadó típusú adó, nevezhetjük ezt termékdíjnak. Ilyen értelemben tehát azok a gaz dálkodó szervezetek, akik ezt az alapkezelőhöz vagy most már az APEHhez befizetik, azok egy egyfázisú
