Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 19 (227. szám) - A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - BALSAY ISTVÁN (Fidesz):
3090 Tisztelt Országgyűlés! Most két perc szünetet rendelek el, ezt követően a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényjavaslat vitájára kerül sor. A Magyar Köztárs aság 1997. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása és lezárása ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitájának foly tatása és lezárása. Az előterjesztést T/3174. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/3174/366. számon kapták kézhez képviselőtársaim. Először az írásban előre jelentkezett képviselőtársaimnak adom meg a szót; először Balsay István képviselő úrnak, a Fide sz részéről, őt követi majd Rózsa Edit, a Szabad Demokraták Szövetségének képviseletében. Megadom a szót Balsay Istvánnak. Kérem, fáradjon fel, képviselő úr. Bocsánat, részletes vitában lent is szólhatnak. Megadom a szót Balsay István képviselő úrnak, Fide sz. BALSAY ISTVÁN (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Előterjesztő! A köztársaság 1997. évi költségvetésének önkormányzati és a sporttal foglalkozó, Belügyminisztérium fejezetén belüli OTSHköltségvetéshez kívánnék hoz zászólni. Az önkormányzati alrendszer költségvetésében 1997ben nincs áttörő változás; a tervezhetőség, a kiszámíthatóság a korábbi évekhez hasonlóan ismét nem fő célja a költségvetésnek, sajnos. A FideszMagyar Polgári Párt önkormányzati és rendészeti cso portja, szakértői csoportja támogatja DR. Wekler Ferenc, Szentkuti Károly, Pozsgai Balázs és Jauernik István képviselőtársaknak azt az elképzelését, amely a személyi jövedelemadó egy ösztönzőbb formájához keres a bevételek sorában támogatást, mintegy 10 mi lliárd forint értékben. Régóta kívánsága mindannyiunknak az, hogy a személyi jövedelemadó számításánál az előző két év személyi jövedelemadójának önkormányzatoknál maradó részében a fő vita ne a megosztáson, hanem annak a vizsgálatán is alapuljon, hogy tul ajdonképpen mennyi az az összeg, ami az önkormányzatokat megilleti. Örvendetesnek találom azt, hogy az önkormányzati bizottság több képviselője ennél a bevételi forrásnál mintegy 10 milliárdos lehetőséget kíván végigvezetni az önkormányzatok különböző szem élyi jövedelemadó kiegészítéseinél és a helyben maradó résznek a növelésénél is. Ezt azért tartom fontosnak – és többször ennek hangot adtam – , mert ösztönözni kell az önkormányzatokat, akik ingatlan kedvezményes átadásával, közművesítéssel vagy vállalkozá sok támogatásával szeretnék elősegíteni az önkormányzataiknak a vállalkozók betelepülését és olyan vállalkozásoknak a kialakulását, amely helyben a személyi jövedelemadó növeléséhez segítséget nyújt. Természetesnek tartom, hogy a szolidaritás elvének is vé gig kell vonulnia a költségvetésen, hiszen önkormányzati típusonként és a keleti és a nyugati országrészben, azon belül egyes megyéken belül is nagy eltérések tapasztalhatók a személyi jövedelemadó bevételében. Mindazonáltal tehát, hogy a kiegyenlítőrendsz ernek működnie kell, és ebben a személyi jövedelemadó megosztásnak jelentős szerepe van – helyesebben mondva a személyi jövedelemadónak és a normatív támogatás együtti vizsgálatának – , fontosnak tartom, hogy a helyben maradó rész ne süllyedjen egy olyan mi nimumszint alá, amely már semmifajta ösztönzést nem jelentene. Visszalépést jelentene egy 22 százalék vagy az alá történő folyamatos szja helyben maradó jövedelemképzés egy helyhatósági és egy tanácsi típusú költségvetés irányába. Ezzel természetesen nem a kiugró személyi jövedelemadó bevétellel rendelkező településeknek a minden határon túli növekedését szeretné a FideszMagyar Polgári Párt támogatni, hanem arra kívánja ezzel felhívni a figyelmet, hogy az önkormányzatoknak azon tevékenységét, amelyben váll alkozásokat és – kvázi –
