Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. szeptember 17 (201. szám) - Bejelentés előterjesztés visszavonásáról - A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki jelentés együttes általános vitája - KELLER LÁSZLÓ (MSZP):
305 Köszönöm szépen. Megadom a szót Keller László képviselő úrnak, M agyar Szocialista Párt. Őt soron követi majd Szilágyiné Császár Terézia, Kereszténydemokrata Néppárt. KELLER LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Elöljáróban - hasonlóan Torgyán József frakcióvezető úrhoz - én is reflexiókkal kezdeném a hozzászólásomat. Nevezetesen az ő reflexióira, illetve megszólaló ellenzéki képviselők reflexiójára kívánok én magam is reagálni. Úgy tűnt számomra az ellenzéki képviselők eddigi megnyilvánulásából, hogy csak és kizárólag az Állami Számvevőszé k jelentésének áttanulmányozására futotta az idejükből, és tekintettel arra, hogy frakcióvezető úr felolvasta a mai vitának a tárgyát, úgy tűnik, hogy a másik része kevésbé tudta megragadni a figyelmüket. (Közbeszólások az ellenzéki pártok soraiból.) Frak cióvezető úr két dologra reflektált. Egyrészt, hogy az államtitkár úr és Csikai képviselő úr is bizonyos gazdaságpolitikai megfontolásokat vezetett elő a zárszámadás értékelésekor. Szeretném felhívni a figyelmét frakcióvezető úrnak, hogy van a zárszámadásn ak egy gazdaságpolitikai kötete, és valószínű, hogy ez elkerülte az ön figyelmét, és ezért tudta kifogásolni a megszólalásokat. Továbbá kifogásolta azt is, hogy az államadósságról szólni mert az államtitkár úr. Hát szeretném jelezni, hogy a benyújtott törv ényjavaslat több ponton,- mondjuk a 497. oldalon - szintén szól vaskosan erről a kérdésről, tehát nem terjeszkedett túl, és én magam sem fogok túlterjeszkedni akkor, amikor esetleg ilyen kérdésekről is merek szólni a pulpitusról. Tisztelt Ház! Bár a jelenl egi koalíciós kormány még csak két teljes gazdasági évet átfogó költségvetési törvényjavaslatot készített, a mai napon már a harmadik év zárszámadásáról tárgyal az 1994 közepén megválasztott Országgyűlés. Ezen belül ez az első olyan zárszámadás, amely olya n évet zár le, amelyet teljes mértékben a jelenlegi kormány gazdaságpolitikája határozott meg. Az Állami Számvevőszék jelentései elkészítésével még ettől is nagyobb gyakorlatot szerzett, az államháztartási törvény hatályba lépését követően immár negyedik a lkalommal ismétli hasonló tartalommal azokat a követelményeket, amelyeknek nem felel meg az éppen aktuális zárszámadási törvényjavaslat. Ha reálisan közelítjük meg a folytonosan visszatérő, alapvető problémákat, akkor nem csodálkozhatunk azon, hogy jelentő s javulás csak a következő, azaz az ez évi pénzügyi folyamatok elszámolásánál várható. A jelenlegi összetételű Országgyűlés először 1994. év végén, az 1993. év lezárásakor szembesült azzal, hogy az információs és mérlegrendszer hiányosságai, számos szabály ozatlan - vagy nem egyértelműen szabályozott - végrehajtási kérdés miatt az államháztartás pénzügyi, gazdasági folyamatainak utólagos áttekintése nehézkes, számos megvalósult intézkedés csak utólag vált ismertté. Akkor, amikor a zárszámadást tárgyaló képvi selőknek már nem maradt más választásuk, mint az intézkedések tudomásulvétele. Gondoljunk csak arra, hogy milyen ismereteket lehetett szerezni a '93. évi zárszámadást megelőzően a konszolidáció mértékéről és megvalósításának módjáról. (11.30) Tekintettel a rra, hogy 1994. év végén már nem lehetett meghozni azokat az intézkedéseket, amelyekkel alapvetően más, a követelményeket sokkal jobban kielégítő módon vált volna követhetővé az 1995ös év, így most sem lehet meglepetés számunkra az Állami Számvevőszék ala pos vizsgálatát követő, kritikus megállapítása. Azért minden - Állami Számvevőszék által megfogalmazott - kritika ellenére összességében az elmúlt évben javult a közpénzekkel való gazdálkodás, világosabbá vált az azokkal való elszámolás. Az öt megtermett és egy vékony kötet, ma már minimális számszaki hibával tükrözi vissza az államháztartás alrendszereinek, költségvetési szerveinek, alapjainak, intézményeinek elmúlt évi gazdálkodását. Azt is tudnunk kell, hogy az elmúlt évben a kincstár létrehozásával a s zámvitel, az
