Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 19 (227. szám) - A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - SZENTKUTI KÁROLY (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - FEKETE GYÖRGY (KDNP):
3003 kizárólagosan azért, mert ezt a kormányprogramjukban megígérték, és az ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki oldalon.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Két percre megadom a szót Szentkuti Károly képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. SZENTKUTI KÁROLY (SZDSZ) : Köszönöm szépen, elnök úr. Én Kertész úrnak a hozzászólására szeretnék röviden reagálni. Ugye, egyoldalú forrásbővítés. Én abból ind ultam ki, hogyha azt mondjuk, hogy a személyi jövedelemadó 38 százaléka átengedett bevételként az önkormányzatoké, akkor a személyi jövedelemadó 38 százaléka az átengedett bevétel. Tehát nem érdemes ezt variálni, csűrnicsavarni, akkor az az összeg, ami be nn van a mérlegben, vagy ami ténylegesen befolyt, annak a 38 százalékáról van szó. Ez lehet, hogy természetesen a hiányt növeli, de ha kimondjuk ezt az elvet, akkor próbáljuk ezt következetesen betartani. És ezt azzal is megerősítettem, hogy a személyi jöv edelemadó, a 38 százalékos személyi jövedelemadóforrás idén már az önkormányzatoknál bizonyos normatívákat is vált ki. A másik, hogy bizonyos önkormányzati csoportok számára jó ez. Ezzel én abszolút nem értek egyet, hiszen a megnövekedett személyi jövedel emadóbevételnek, tehát ha mondjuk 10 milliárddal megnövekedik ez, annak a szétosztása ugyanolyan szisztéma szerint történik, mint ahogy most a beterjesztett költségvetési törvényben bent van. Tehát a helyben maradó rész is növekszik, a kiegyenlítésre szán t összeg is növekszik 3 milliárd forinttal, s a településüzemeltetési normatíva is növekszik 1,3 milliárd forinttal, ami minden települési önkormányzatot érint. Tehát nem hiszem, hogy ez a fajta értelmezése azt jelentené, hogy a különböző nagyvárosokat és a fővárost helyezné előtérbe. És nem is szeretem én igazából ezeket hallani, hogy nekünk fontosabbak a nagyvárosok meg a főváros, hiszen ebben a költségvetési törvénytervezetben pontosan a kiegyenlíté si rendszernek egy nagyon fontos meghatározása történt meg, ami a két koalíciós párt egyetértésével történt. Tehát azt gondolom, hogy ezt a fajta véleményét én megfontolásra ajánlanám. Az, hogy a tanácsi vállalatok után járó 100 százalék pedig miért jár, a kormányprogramban valóban megfogalmaztuk, ez egy önkormányzati forrás, nem hiszem, hogy ennek az lenne az indoka, hogy a nagyvárosokat vagy a fővárost akarnánk kedvezőbb helyzetbe hozni. Tehát nem értek ezzel egyet semmiképpen. Köszönöm. (Szórványos taps. ) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Most a Független Kisgazdapárt előre jelentkezett képviselői helyett a legközelebbi jelen lévő ellenzéki képviselőnek adom meg a szót. Szólásra következik Fekete György képviselő úr, Kereszté nydemokrata Néppárt. FEKETE GYÖRGY (KDNP) : Tisztelt Képviselőtársaim! Két konkrét kérdésben szeretnék nagyon rövid lenni, hogy mások számára időt spóroljak. Az egyik a Nemzeti Kulturális Alap, s azért röviden, mert az általános vitában ezt a témát meglehet ősen körüljártuk, csak van a kulturális bizottságon keresztül olyan módosító indítvány, amelyik a kérdés élét valamilyenféleképpen tompítani képes, és ehhez kérem a képviselők hozzájárulását majd a szavazáskor. Nem kívánnám a Nemzeti Kulturális Alap történ etét újra elmondani, de azt igen, hogy az átmeneti stratégia eszközeként találódott ki, mint ahogy az Egyesült Államok, Anglia és mások a II. világháború után hasonló konstrukciókkal operáltak anélkül, hogy a nemzeti kultúrájuk védelme
