Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 19 (227. szám) - A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat részletes vitája - SZENTKUTI KÁROLY (SZDSZ):
3000 többletnövekedést jelent, s ennek felosztása esetében a helyben maradó szja is jelentősen nő, mintegy 6 milliárd forinttal, és a kiegyenlítésre szánt összegek is nőhetnek, mintegy 3 milliárd forinttal, és a településüzemeltetési normát is meg lehet emelni. Még azt is hozzátenném, hogy az idei költségvetési törvényjavaslatban egy új szisztéma érvényesül, hogy a személyi jövedelemadó bizonyos normatív támogatásokat fedez. Például a településüzemeltetési normatíva. Itt már nem lehet arról beszélni, hogy különböző településtípusonként osztjuk szét a személyi jövedelemadót, hanem egységes normatív támogatás alapjául is szolgál. Ez is megerősíti azt a véleményünket, hogy a településenként ki nem mutatható, de beszedett személyi adójövedelemhányadot is be kell számítani a 38 százalékba, és arányosítva ki kell osztani a települési önkormányzatok között. Nem kis kérdésről van – azt gondolom – szó, és mindenképpen, azt hiszem, hogy ezt a problémát meg kell oldani a további egyeztetések során. A többi módosító javaslatunk is fontos, de talán nem ilyen jelentőségű. Már legalábbis összegszerűségében. Örülök annak, hogy Gaál Gyula és Keller László is beadott egy olyan jellegű módosító javaslatot, amelyet mi is beadtun k, hogy a személyi jövedelemadó kiegészítésénél ezek a bizonyos korlátok, hogy a 10 ezer fő alatti településeknél limitálva van, hogy csak 33,5 millió forintot lehet kiegészítésként adni, majd a 10 ezer fölötti városoknál – 35 ezer főig bezárólag – 53 mill ió forintot lehet kiegészítésként adni, ezt a korlátot mi is szeretnénk kivenni. Ez úgy néz ki, hogy támogatásra került, hiszen nem lehet ilyen formában különbséget tenni a kisvárosok vagy a közepes városok között. Itt nyilván a jövedelemviszonyok, a helyz etek motiválnak. Ilyen formában viszont nem kell ezeket a korlátokat beépíteni. A következő módosító javaslatunk a 8 milliárdos területi fejlettségi különbségek mérséklésére irányuló, Belügyminisztériumnál kezelendő alapra vonatkozik. Itt egy pontosítást, illetve egy kiegészítést javaslunk, amelynek a lényege az, hogy ezeknek a pénzeknek egy jelentős része a megyei területfejlesztési tanácsokhoz kerül, és a megyei területfejlesztési tanácsok infrastruktúraberuházásra tudják fordítani. Az országban nagyon s ok beruházás indult meg e céltámogatásból, amelyek jelentős része megakadt vagy nem fejeződött be. Ez egyrészt abból is adódott, hogy az önkormányzatok saját forrásként néha megjelöltek olyan központi alapokat, például Vízügyi vagy Környezetvédelmi Alapot, amelyből később nem kaptak támogatást. Most ennek hatására megálltak, torzóban maradtak ezek az infrastrukturális beruházások. Módosító javaslatunk azt próbálná elősegíteni, hogy ezeknek a beruházásoknak a befejezéséhez, a saját rész részbeni biztosításáh oz a térségi kiegyenlítést szolgáló 8 milliárdos alap hozzájárulhasson. Tehát ez a kiegészítés erre adna lehetőséget végül is a megyei területfejlesztési tanácsoknak. Régi probléma, minden évben elmondjuk, hogy a tanácsi vállalatok jogutódjának a helyi önk ormányzatokat tartva, értékesítéséből származó bevétel 100 százaléka kerüljön az önkormányzatokhoz, az alapító jogot gyakorló önkormányzatokhoz. Ezt minden évben beterjesztjük módosító javaslatként, de soha nem sikerül elérni, pedig hát nagyon jó lenne, ha ez is forrásbővülést jelenthetne az önkormányzatok számára. Tehát egyrészt 50 százalékról 100 százalékra javasoljuk módosítani ezt a 25. §t, másrészt pedig a készpénzbevétel helyett tágítanánk a kört, azt fogalmazzuk meg, hogy bevétel, és nem csak készpé nz lehet, hanem más forma is. Ezzel végül is az önkormányzatok lehetőségét is bővíteni lehetne. A következő módosító javaslat, amelyet még fontosnak tartok megemlíteni, ez tulajdonképpen az önkormányzati intézmények étkeztetéséhez kapcsolódik. A szociális törvény 115/A §a előír egy olyan rendelkezést, amelyik a mostani költségvetési törvénytervezetben is bennmarad, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a nem a székhelyen tanuló gyermek után a települési önkormányzatnak alanyi jogon – tehát nem rászorultsági alapon, hanem alanyi jogon – utána kell küldenie az étkezési hozzájárulást. Ez az intézkedés, amely ebben az évben lépett életbe, rendkívül
