Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 19 (227. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN külügyminisztériumi államtitkár:
2982 egyébiránt egyik vezetője a nómenklatúrából kikerült Petre Roman, 1992ig Románia miniszterelnö ke. Ami a kisebbségi kérdést illeti, Radu Vasile a demokratikus konvenció miniszterelnökjelöltje tegnapi sajtótájékoztatóján ajánlatot tett az RMDSZ kormányba lépésére, másfelől viszont kizárta, hogy az RMDSZ másfajta, mint gazdasági pozícióra számí thatna. Kizárva a megyei prefektusi pozíciókat is. Tehát a választásokon legjobb formáját hozó RMDSZ is komoly dilemma előtt áll, ha kormányzati szerepet vállal, könnyen bűnbakká tehető a romániai szociális feszültségek miatt; ha kimarad, teljesen elsziget elheti magát, fokozva a romániai magyarságnak a kiábrándultságát, amelyhez volt köze az alapszerződésnek. Akárhogy is lesz, Magyarországnak és az RMDSZnek hosszú menetelésre kell berendezkednie, ha az erdélyi magyarság nemzeti identitásának a védelméről n em kíván lemondani. Az alapszerződésről megkapó és ugyanakkor sajnálatra méltó a magyar kormányzat lázas erőfeszítése, hogy – jó képet vágva a fiaskóhoz – elleplezze az egyértelmű kudarcot. (8.50) Kovács László külügyminisztertől Lábodi László államtitkáro n át Horn Gáborig, az SZDSZ tapasztalt külpolitikusáig mindenki szerint az alapszerződést támogató erők győztek. Természetesen az alapszerződésnek köszönhetően. Készségesen feledkeznek meg arról, hogy Constantinescu és tegyük hozzá, hogy az RMDSZ kampányst ábjának micsoda fejtörést okozott az alapszerződést Horn Gyula oldalán lobogtató Iliescu temesvári triumfálása. Nem véletlenül hangsúlyozták a kampány során mindketten az időzítés elhibázottságát. De ha Iliescu nyert volna, biztosra vehető, hogy az MSZPSZ DSZkormány akkor is a maga sikerének könyveli el a romániai választási eredményt. Enélkül a csúsztatás nélkül ugyanis félő, hogy országvilág számára nyilvánvaló lenne, hogy mekkora hiba volt szeptember 16án megkötni az alapszerződést. A Hornkormány egy lényegesen jobb alapszerződés megkötésének lehetőségét hiúsította meg azzal, hogy ideológiai vonzalmai szerint cselekedett. Ha igaz, hogy egy demokratikusabb román hatalommal jobb viszonyt lehet kiépíteni, akkor az is igaz, hogy ma jobb alapszerződés lenn e megköthető Romániával. Két hónap alatt megdőlni látszik a rongyosra csépelt tétel, hogy szeptember 16án a lehetséges legjobb alapszerződést kötötte meg Magyarország Romániával. És ha mindez igaz, akkor a szerződés tárgyalásának valójában most kellene el kezdődnie. Ezt követelné Magyarország, az új román vezetés és a kétmilliós romániai magyarságnak az érdeke is. A magyar kormánynak önkritikával a fiaskóból le kell vonnia a megfelelő következtetéseket. Mindenekelőtt stratégiát kell kidolgozni a kétoldalú k apcsolatok kölcsönös előnyökön alapuló tényleges fejlesztésére, amelyben az alapszerződés hiányosságai is orvoslásra lelhetnének. Tisztelt Ház! A román választások legrejtélyesebb vonatkozása ugyanakkor a nagyhatalmi politikában rejlik. Iliescu és az SZDRP bukásával Románia önjáróvá vált, ugyanis a mindkét térségünkben érdekelt nagyhatalom a maga sajátos eszközeivel Iliescut és pártját támogatta. Eljött az ideje tehát annak – tekintettel arra is, hogy megfordult vilniusi gyors – , hogy Románia új elnökének é s népeinek támogatást adjon Nyugat- és KözépKeletEurópa minden demokratikus erője az önállóságának a megteremtéséhez. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Két percre megadom a s zót SzentIványi István államtitkár úrnak. DR. SZENTIVÁNYI ISTVÁN külügyminisztériumi államtitkár : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Nem tudom, hogy képviselő úr mire alapozza azt, hogy az alapszerződés ellenére nyert Constantinescu – ő egy p ercig sem állítja ezt, ő azt mondta,
