Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 18 (226. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDNP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP):
2929 A másik: volt itt olyan álláspont, mintha ki lehetne számítani, hogy az ellenzéki oldalról is volt valami közrehatás ebben a dologban. Kérem, ha ez az állítás igaz lenne, ebben az esetben a kormányzó oldal még a szavazás tit kosságát is felrúgta volna, mert ezek szerint le ellenőrizték azt, hogy a titkos szavazás kapcsán milyen szavazatokat adtak le. Ha nem ellenőrizték le, akkor egyetlenegy dolgot fogadhatnak el, hogy a kormányzati oldal volt tisztességtelen. Most már nem két szeresen, háromszorosan tisztességtelen. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt képviselő úr, szeretném figyelmeztetni arra, hogy az Országgyűlésben a titkos szavazás eredményét a jegyzők állapítják meg, és a jegyzők között minden frakció képviselve van. Tehát visszautasítom azt a célzását, hogy bárki a szavazás eredményét manipulálta volna, vagy utólag tudomást szerzett volna arról, hogy ki hogyan szavazott. (Taps a bal oldalon.) (15.40) Megadom a szót Pusztai Erzsébet frakcióvezetőhelye ttes asszonynak, MDNP. DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDNP) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az, hogy a jelölőbizottságban az ellenzék támogatta azt a megoldást, és lehetőséget teremtett arra, hogy a kormánypárti jelöltet és az ellenzéki jelöltet is egyszerre, egy időben ajánlja a parlamentnek, ez annak volt a jele, hogy az ellenzék bízott abban, hogy a kormánypárt – ugyanúgy, ahogy az ellenzék is – meg fogja szavazni ezeket a jelölteket. Az, hogy ez most nem sikerült, ezek utá n most olyan megszólalásokat lehet hallani, mint hogyha a kormánypárti képviselők abban gondolkoznának, hogy feladják azt az alapelvet, hogy az alkotmánybírók jelölésénél ne a többségi elv érvényesüljön. Ne az érvényesüljön, hiszen az Alkotmánybíróság nem egy kormányzati ciklusban dolgozik, és ha minden demokratikus intézményben mindig a többség elve érvényesülne, akkor az egyszer megválasztott, különösen az ilyen nagy, kétharmados többséggel kormányzó erők bebetonozhatnák magukat még az alkotmányos hatalom ba is, pedig az alkotmány nem egy ciklusra szól, tisztelt képviselőtársaim. Ezek után az a véleményünk, hogy ne rúgjuk fel azt az alapelvet, hogy a többségi kizárólagosság érvényesüljön. Történt egy szavazás. Tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, önök is tudják – és többen el is mondták azt , nem volt ez így jó. Ezek után talán a megoldást kellene keresnünk, és nekünk az a véleményünk, hogy az a megoldás, terjesszük elő ismét a korábban konszenzussal kialkudott jelöltet, és válassza meg a parlament, hogy visszaálljon a bizalom a kormánypárt és az ellenzék között. Köszönöm figyelmüket. (Taps az ellenzék soraiból.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Toller László frakcióvezetőhelyettes úrnak, MSZP. DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP) : Tisztelt Képviselőtársaim! T isztelt Ház! Kicsit feledékenyek ellenzéki képviselőtársaim, hisz talán emlékeznek még arra, hogy 1989 táján, amikor az Alkotmánybíróságról szóló törvény megszületett, a törvény alapelve az volt, hogy legalább három parlament jelöljön alkotmánybírót, pont azért, hogy azok a bizalmatlansági elemek, amelyek kezdetben megfogalmazódtak, áthidalhatók legyenek. Az elmúlt ciklus kormánypártjai megtették jelölési kötelezettségeiket, és ezzel kapcsolatosan konszenzusok születtek. Most az ellenzéki képviselőcsoportok képtelenek voltak arra, hogy a kormánypárti javaslatokat tolerálják. Itt arról volt szó kifejezetten, hogy volt egy harmadik jelölt is az alkotmánybírák közül, akit az ellenzéki képviselők képtelenek voltak elfogadni a jelölés mechanizmusában, és ezért ak adályozták – közel két évig – a jelöltállítást. Tudniillik a többség a kisebbség részéről volt a jelölés folyamatában.
