Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 13 (225. szám) - Az ülésnap megnyitása - A társadalombiztosítás helyzetéről szóló politikai vita - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - SELMECZI GABRIELLA (Fidesz):
2868 akarná sem tudná a tb többletbevételét elvonni, mert azt hiszem, hogy hosszú ideig kell várni, amíg a parlament elé az a dilemma kerül, hogy mit kezdjen a társa dalombiztosítási alapokban keletkező többletekkel. Addig ugyanis csak pénzt lehet betenni ebbe az alapba. Ezekből következően az okok, amely sürgette volna az önkormányzat mielőbbi megteremtését, már akkor megszűntek, amikor a kérdés először merült föl kom olyan. Ennek ellenére egyre erőteljesebb sürgetéssel fordultak egyes politikai körök a kormányhoz, hogy mikor lesz a tbnek saját önkormányzata. Mint az előző mondandómból kiderült, a magyar társadalombiztosításnak távolról sem az a legfőbb baja, hogy ninc s valódi gazdája, nincs valódi önkormányzata. Nemzetközi példák is azt igazolják, hogy annak a ténynek, hogy a társadalombiztosításnak vane önkormányzata, vagy nincs, semmi befolyása nincs arra, hogy a társadalombiztosítás milyen mértékben képes eleget te nni feladatainak, ami természetes is, hiszen sokkal keményebb demográfiai és gazdasági mutatók határozzák meg ezt. A döntési szabadság viszonylag nagy, magát az önkormányzat felállítását semminemű alkotmányos elvvel nem lehet indokolni. Nem áll ellentétben alkotmányos elvekkel, de egyikből sem következik. Mégis milyen indokok alapján lett felállítva az önkormányzat? Hadd idézzem az egykori SZDSZes vezérszónokot: "Mi vitatjuk azt az elképzelést, hogy a társadalombiztosítás tulajdonosi funkciói puszta techni kai kérdést jelentenének, ahol egyáltalán releváns felvetni olyan szempontokat, hogy olcsóbb vagy drágább az egyik vagy a másik megoldás. Nem releváns felvetni azt a szempontot, hogy szakszerűbbe, vagy kevésbé szakszerű egyik vagy a másik megoldás. Ugyani s nyilvánvaló, hogy egy darab ember, egy darab vezérigazgató, mondjuk olcsóbb és esetleg szakszerűbb is, mint egy testület. Ámde itt politikai döntésekről van szó, és érdekek megjelenítéséről van szó, amely egy másik érvelési, másik megítélési pályát mozgó sít, nincsen a puszta szakszerűség és puszta olcsóság." Lássuk tehát e nem szakmai érvek alapján felállt testület működését. Első lépésként az önkormányzatok elfogadtak egy olyan alapszabályt, amelynek láttán a nagy házszabályalkotó Korom Mihály is csak el ismerően tudná csóválni a fejét, és az első Országgyűlés örök szégyeneként jóvá is hagyta ezt. Arra viszont senki nem számított, hogy még ezt az alapszabályt is minden lehetséges alkalommal megszegik. Azt kell mondani, hogy a társadalombiztosítási felügyel őség működése sem volt problémáktól mentes, de ha valaki az Egészségügyi Önkormányzat működését akarja értékelni, erre csak a botrányok sorozata kifejezés lehet a megfelelő. Azok az elvárások, amelyek egy önkormányzati működéssel szemben támaszthatók, mint a közpénzek elköltésének nyilvánossága, a rábízott vagyonnal való felelős gazdálkodás vagy a döntések széles konszenzuson nyugvó volta nemhogy nem teljesül, hanem rosszabb lett, mint az államigazgatási irányítású tb esetében. Az önkormányzatok léte a társ adalom demokratikus voltának fokmérője, mondta az államtitkár úr. Én úgy gondolom, hogy igen furcsa hőmérsékletet mutathat akkor ez a fokmérő, (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő végét.) amikor az önkormányzat elnökét bűncselekménny el gyanúsítják, senkinek nem jut eszébe a felelősség felvetése. Elnök asszony, lehetségese még pár percet kérni, hogy a javaslatainkat is tudjuk ismertetni ? (Közbeszólás: Mondja el!) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Nekem nincsen módon megállítani, én csak az a jánlás betartására hívom fel a figyelmet. SELMECZI GABRIELLA (Fidesz) : Értem. Köszönöm szépen.
