Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 13 (225. szám) - Az ülésnap megnyitása - A társadalombiztosítás helyzetéről szóló politikai vita - DR. KÖKÉNY MIHÁLY népjóléti minisztériumi államtitkár:
2839 A társadalombiztosítási önkormányzatok működése az 1993. évi megalakulásuk óta az új dolgok sorsát jelentő második fázisban van. A tá rsadalombiztosítás működésével kapcsolatban tapasztalható rendszerszerű hibák és a kontroll hálóján fennakadó - úgymond - selejtes döntések, intézkedések is. Rendszerszerű hiba például, hogy az egészségügyi intézmények tulajdonosa, a települési önkormányza t, a működésért felelős, a szolgáltatást vásárló biztosító, az ellátás megszervezéséért felelős állam különkülön nem rendelkezik kellő hatáskörrel és eszközökkel az egészségügy ésszerűsítéséhez. Ezen a gondon a hatáskörök újrarendezésével s az eddiginél s okkal hatékonyabb együttműködéssel lehet segíteni. Tudomásul kell venni: az egészségügy szereplői konszenzus teremtésére ítéltettek. Ha nincs párbeszéd, ha a kitörési pontokat nem együttesen, hanem a másik rovására keressük, nem érhetünk célt. A működési p roblémák enyhítését szolgálta a társadalombiztosítás önkormányzati irányításáról szóló 1991. évi LXXXIV. törvény idén, június 4én elfogadott módosítása, amely a társadalombiztosítási alapok költségvetésének elkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos kö telezettségek részletes szabályait tartalmazza, és az Országgyűlés rendszeres évközi kontrollját tette lehetővé. A gazdálkodással, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak tervezésével kapcsolatos fontos változásokat tartalmaz az államháztartási törvény parlamentnek benyújtott módosítása is. Tisztelt Országgyűlés! A folyamatos működés közben történtek hibás döntések, a törvényi kereteket megsértő intézkedések is. Ilyen volt a CMklinika emlékezetes ügye, ahol finanszírozási szerződés alapján kapott pénzt egy még nem működő egészségügyi intézmény, és talált más szabálytalanságot is az a parlamenti ad hoc bizottság, amely az egészségbiztosítás 1995. évi gazdálkodását vizsgálta, és még vizsgálja jelenleg is. E tapasztalatok felhívják a figyelmet az intézménye s, állandó ellenőrzés fontosságára, azonban úgy gondolom, önmagukban nem kérdőjelezik meg az önkormányzati irányítás létjogosultságát, amelynek elfogadása a politikai rendszer demokratizmusának fokmérője is. A kormány döntést hozott arról, hogy 1997. januá r végéig értékelni kell a társadalombiztosítás irányítási rendszerének igazgatási tevékenységének tapasztalatait, és február 15éig javaslatokat kell tenni a szükséges intézkedésekre. Fel kell készülni arra, hogy jövőre a társadalombiztosítási önkormányzat ok négyéves mandátuma lejár. A kormány és a szociális partnerek között egyetértés van abban a kérdésben, hogy a társadalombiztosítási alapok működését a továbbiakban is önkormányzati testületek irányítsák. Ugyanakkor az önkormányzatok és az igazgatási szer vek munkamegosztásában következetesen kell érvényesíteni: a testület feladata a stratégiai kérdésekben való döntés és az igazgatási szervezet ellenőrzése, míg az operatív igazgatás feladatait az igazgatási szerveknek kell végezni. Nincs vita abban a kérdés ben sem, hogy az önkormányzatok gazdálkodási, döntési önállóságával arányban álló felelősségi rendszer kialakítására van szükség. Át kell tekinteni az önkormányzatok egyetértési jogosítványait, és fontolóra kell venni olyan megoldást, amely az intézmények és a szolgáltatások finanszírozási szabályaival kapcsolatban együttes döntést írna elő a kormánnyal, esetleg olyan formában, hogy a kormány képviselői is részt vesznek az önkormányzati testületben. A szociális partnerek úgy foglaltak állást, hogy mind a mu nkáltatói, mind a munkavállalói képviselők a következő ciklusban delegálás útján kerüljenek a nyugdíj- és egészségbiztosítási közgyűlésekbe. Csak ismételni tudom azt, hogy a társadalombiztosítás önkormányzati irányítása viszont nem lehet sikeres valamennyi érdekelt, így a szakmai szervezetek és a civil társadalom együttműködése nélkül. Tisztelt Képviselőtársaim! A társadalombiztosítás működését értékelve 1996ot valószínűleg a krízisek és a válságkezelés éveként fogjuk számon tartani. Ha 1997ben a gazdaság fejlődésével kapcsolatos kedvező prognózisok teljesülnek, esély van arra, hogy a társadalombiztosítási alapok egyensúlya megteremtődjön. Ezzel együtt jó reményünk lehet arra is, hogy jövőre az idei
